Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Májusban csaknem háromezerrel dolgoztak kevesebben a kereskedelemben, mint februárban, az utolsó hónapban, amikor még minden vasárnap korlátozás nélkül nyitva lehettek az üzletek – írta a Népszabadság a KSH adataira hivatkozva.
Az újság szerdai cikke szerint az elbocsátási hullám nagyobbrészt a kiskereskedelmet sújtotta, az alkalmazottak száma csaknem 2600-zal csökkent három hónap alatt, míg a többieket a nagykereskedelmi társaságoktól küldték el. A KSH adataiban ráadásul csak a legalább ötfős vállalkozások szerepelnek – teszik hozzá.
Fazekas István
A kereskedelmi vállalkozások elsősorban részmunkaidős munkavállalóiktól váltak meg, februárhoz képest a számuk 2300-zal csökkent. A teljes munkaidősök száma májusban emelkedett ugyan áprilishoz viszonyítva, ám a februári adathoz képest mintegy 700 fős csökkenést mutatnak az adatok.
Aki maradt, annak jóval többet kell dolgoznia, mint korábban. Májusban az alkalmazottak összesen 388 ezer túlórát teljesítettek, 70 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek az elbocsátások mellett az az oka, hogy hosszabb az üzletek nyitva tartása, ellensúlyozandó a vasárnapi zárva tartás okozta forgalomkiesést – áll a Népszabadság cikkében.
A szerdai Népszava cikke azzal egészíti ki a fenti értesüléseket, hogy a kiskereskedelemben jelenleg is 4000 munkavállalót keresnek – legalábbis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A KSH adatai szerint ugyanakkor 3000 emberrel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben, ebből 2600 munkahely a kiskereskedelemben szűnt meg – jegyzik meg.
