Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Akár minden második köztisztviselő vagy közalkalmazott késve vagy hibásan kapta meg az adóigazolását - írta meg az Átlátszó, melyért leginkább az államkincstári központosítás lehet felelős.
Másfél milliárd forint uniós támogatást nyert a Magyar Államkincstár (MÁK) 2012-ben arra, hogy a korábbi, széttagolt illetmény és bérszámfejtés helyett minden állami foglalkoztatott bérszámfejtése náluk, egy központban történhessen – írja az Átlátszó blog.
Az ún. KIRA-programban öszesen 10 és félezer költségvetési szervezet mintegy 700 ezer alkalmazottjának dolgait intéznék. A MÁK és a MÁK-tulajdonú Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. a rendszerátállás befejezését 2014 őszére tervezte, de csak bő egy évvel később, tavaly novemberben indult el élesben.
Azokat a cikkeket, melyek a rendszer problémáiról szóltak, eddig a MÁK tagadta, most azonban az Átlátszónál többen is jelezték, hogy az szja-bevalláshoz szükséges munkáltatói adóigazolások elkészítése körül rendszerszintű káoszt tapasztalnak. A MÁK most is tagad, szerintük nem igaz, hogy nem adták ki időben a 15M30-as jelű jövedelemigazolásokat. Arra viszont, hogy milyen arányú a reklamáció, az Államkincstár nem válaszolt. A bloghoz befutó adatok és becslések alapján akár minden második esetben megtörténhetett, hisz volt olyan intézmény, ahol negatív jövedelemről is kaptak „igazolást” dolgozók.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A politikus összesen nyolc évig töltötte be az államfői posztot.