Itt az ítélet: borulhat a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány rendszere

Az Európai Unió Bírósága igazat adott az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteria-rendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. A kormány változtatásra fog kényszerülni.

Az Európai Unió bírósága szerint a magyar cafeteriaszabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteriapiacról.

MTI / Soós Lajos

Az Európai Bizottság az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A kormány kezdettől fogva kötötte az ebet a karóhoz, az uniós vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit a bizottság tavaly áprilisban indított el az Európai Unió Bíróságán.

Az ügy onnan indult, hogy a magyar állam törvényi erővel kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a külföldi cégeket. 2011 novemberében az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetését. Addig a piacot francia utalványforgalmazó cégek uralták, például a Chèque Déjeuner és a Sodexo. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.

Régóta lehetett sejteni, hogy a magyar kormány elbukja a pert, ugyanis tavaly az Európai Bíróság melletti főtanácsnok is a kormány ellen foglalt állást. A főtanácsnok szerint több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteriaszabályozás, és a magyar kormány érveit alapjaiban utasította el (a főtanácsnok álláspontja nem kötelezi a bíróságot, de elég gyakori eset, hogy a bíróság döntése összhangban van a főtanácsnok véleményével).

A kormány viszont még a főtanácsnoki állásfoglalás után sem tágított. Az NGM elfogultnak minősítette a főtanácsnokot, utalva arra, hogy ugyanolyan nemzetiségű, mint a cégek, amelyeknek a lábára lépett az Orbán-kormány a cafeteria ügyben. Az NGM azt írta tavaly szeptemberben, a 2016 elejére várt jogerős ítélet után fogják érdemben értékelni.

Fazekas István

A kormány ezen a ponton már nem sokat tehet. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, és az EU-s szabály az, hogy az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben az eljárást elindító Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesítettük az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Azok a cégek, amelyeknek az elmúlt években kárt okozott a szabályozás, pert indíthatnak a magyar állam ellen. Az Európai Bíróság ítélete a magyar bíróságokra nézve irányadó, tehát azt már aligha kell majd bizonygatniuk, hogy a magyar állam intézkedései kárt okoztak számukra. Egyedül az lehet vita tárgya, hogy ez a kár mekkora, az összeget azonban Magyarországnak ki kell majd fizetnie.

A szabályozást most uniókonformmá kell tenni, ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi monopolista rendszer a gyakorlatban megváltozik. El lehet képzelni olyan megoldást, amelyben a magyar jogalkotó úgy csűri-csavarja a szabályokat, hogy az állami monopóliumok megmaradnak. Ebben az esetben viszont az Európai Bizottság mérlegelni fogja, hogy az új jogi környezet szerinte megfelelő-e, és ha nem, akkor folytathatja a jelenleg lezártnak tekinthető eljárást, vagy akár újat is indíthat. A történet tehát várhatóan még nincs lezárva, de Magyarország egyértelműen vesztésre áll a csörtében.

A probléma

A magyar adójogi szabályozás lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy adókedvezménnyel, béren kívüli juttatásként Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP-kártya) és Erzsébet-utalványt adjanak a munkavállalóiknak, előbbit a dolgozók például üdülésre, utóbbit élelmiszer-vásárlásra használhatják fel. A törvény azt is előírja, hogy a munkáltató az adókedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha ezt a két cafeteriát nyújtja.

Ez volt a problémája a bizottságnak, mert úgy látta, hogy Magyarország ezzel megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát (valamint SZÉP-kártya tekintetében a szolgáltatási irányelvet azáltal, hogy a szóban forgó adókedvezmények kizárólag SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén vehetők  igénybe, amelyek  kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja.

Az Európai Unió Bírósága öt pontban meszelte el a magyar szabályokat:

1. A magyar jogszabály alapján olyan cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, amelyeknek más uniós tagállamban van a székhelyük, csak a magyarországi társaságok. Ez sérti azt az irányelvet, hogy a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
2. A magyar szabályok azt is megszabják, hogy milyen formában működjön az a cég, amely SZÉP-kártyát akar kibocsátani, és arra is kötelezi a kártya kibocsátóját, hogy csak magyar cég leányvállalataként működhet. Ez is kizárja a külföldi cégeket, és a bíróság megállapította, hogy emiatt a magyar szabályok nem egyeztethetők össze azzal az irányelvvel, mely szerint a szolgáltatókat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a székhelyük alapján.
3. A magyar cafeteriaszabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.
4. A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.
5. A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel  megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!