Emlékeznek még arra, amikor Simor András akkori jegybankelnököt kis híján karóba húzta a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány? Tudják, sokallták, hogy a jegybank elnökének durván bruttó 8 milliós fizetése volt. Törvényben mondták ki, hogy csak 2 millió lehet.

Mostanra elérkeztünk oda, hogy az Orbán-kormány alatt az állami cégvezérek is kis híján összekalapozhatnak annyit, amennyiért Simort meg akarták kövezni.

Tanmese következik.

A többségi állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek bérplafonját tavaly szeptemberben emelte meg alaposan a kormány, így a cégvezérek manapság akár bruttó 3-5 millió forintot is kereshetnek havonta. (A nettó ennek kétharmad része, vagyis 2-3,5 millió forint.) A plafon attól függ, hogy a cég mekkora, illetve melyik szektorban működik: 5 millió forintot a pénzügyi szektor társaságainak vezetői kaphatnak, de ide sorolják még a Magyar Posta Zrt.-t is.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a cégvezetők legfeljebb ennyi pénzt visznek haza havonta. Sőt, azt sem jelenti, hogy az adófizetőknek ennyibe kerül az állami topmenedzserek alkalmazása. Amellett ugyanis, hogy a bruttó bérhez 20 százalékos éves adható prémium is kapcsolódik, a cégvezetők egyéb, nem bérjellegű jövedelmet is kaphatnak – és sokszor kapnak is. Ez pedig nem tartozik a bérplafonos kormányrendelet hatálya alá.

A 10+20 százalékos béremelés szinte automatikus

Hogy könnyen emészthető legyen az egyébként bonyolult jogi szabályozás, konkrét példának az állami postavállalatot választottuk, például azért mert a kormányhatározatban jóformán kakuktojásként tolták be a legmagasabb bérosztályba. A Magyar Posta esetében tehát Szarka Zsolt vezérigazgató megkapja az 5 millió forintos maximum bérét, de felvesz még mellé havi bruttó 450 ezer forintot is, amit azért kap, mert tagja a cég igazgatóságának. Így „eleve” csaknem 10 százalékkal magasabb a jövedelme, mint a bérplafon, amit az említett 20 százalékos prémiummal is ki tud egészíteni, ha jól dolgozik.

Szarka Zsolt csekkbefizető automatánál

MTI / Máthé Zoltán

Ez a példa persze általános jelenséget tükröz, hiszen üzletileg teljesen logikus, hogy a vezérigazgatók legyenek tagjai az igazgatóságnak, ez gyakorlatilag minden állami nagyvállalatnál így van. A magánszektorban is jellemző, de ott nem állami pénzeket osztogat a tulajdonosi jogok gyakorlója, és sok esetben a munkabéren kívül nem szoktak tiszteletdíjat adni a testületi tagságokért.

Megkérdeztük az állami vállalatokat felügyelő minisztériumokat, hogy ez nem számít-e jövedelemtúllépésnek, és azt a választ kaptuk, hogy a jogszabályok szerint nem. Az NGM, az NFM és a Miniszterelnökség egyaránt azzal magyarázta a szabályokat, hogy a vezérigazgatók az alapbérüket a munkájukért kapják, ha viszont „egy vezérigazgatót egy igazgatóság tagjává, vagy egy másik társaság felügyelőbizottságának tagjává is megválasztanak, az külön tisztségviselői jogviszony, amelynek keretében más, az adott tisztségviseléshez kapcsolódó feladatokat kell ellátnia, e feladatokhoz külön, eltérő többlet felelősségi kör kapcsolódik, ennek megfelelően társulhat hozzá valamilyen mértékű tiszteletdíj is”.

A minimálbér hétszereséért ülhet a saját igazgatóságába

E szerint tehát a vezérigazgatónak nem alapfeladata, hogy a saját maga által vezetett cégben igazgatósági tag, esetleg annak elnöke legyen. A jogszabályok szerint ez egy külön feladat, amiért különdíj jár. A magyar jogszabályok ezt olyan mértékű tehernek tartják egyébként, hogy elég bőkezű tiszteletdíj maximumokkal honorálják a fáradságos munkát. Az igazgatóságában ülő vezérigazgató (csak ezért a tevékenységért) legfeljebb ötször annyit vihet haza havonta, mint amit ma egy minimálbéres dolgozó kap. Ha pedig ő az igazgatóság elnöke, akkor akár hétszer annyit. Vagyis az állami ig. elnöki tiszteletdíjplafon jelenleg havi bruttó 777 ezer forint, a sima ig. tagságé pedig 555 ezer.

Ha ez nem lenne elég, ugyanígy működik a felügyelőbizottsági tagság után járó díj is, ez sem része a vezérigazgató napi 8 órás munkaidejének, ő ezért is külön tiszteletdíjat vehet fel. Ennek plafonja havi bruttó 333 ezer forint, de az elnök esetében 555 ezer forint. A jogszabályokban egyetlen beépített fék van: egy állami céges felsővezető legfeljebb egy állami ig. és egy állami fb-tagság után kaphat csak tiszteletdíjat, vagyis valaki úgy tudja kimaxolni ezt a lehetőséget, hogy két elnöki tisztet vállal, és ekkor összesen 1,332 millió forinttal toldhatja meg a fizetését.

MTI / Faludi Imre

A rendszer azért is érdekes, mert a két külön típusba sorolt feladatot az állami menedzser rendszerint ugyanattól a „megbízótól” kapja. Maradva a példánál: a Magyar Posta vezérigazgatóját a felette álló kormányszerv, vagyis a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezte ki a cég élére, az ig. tagságot pedig a közgyűléstől kapta feladatul a cég vezére. Csakhogy a közgyűlés szintén a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányító befolyása alatt áll – vagyis a szálak itt összeértek.

A pszeudo magáncégek adhatják a rejtett keresetkiegészítést

Ezzel azonban a havi összes pénzbeli juttatás legális gyarapításának még egyáltalán nincs vége. Egy állami cég felsővezetője ugyanis akárhány olyan társaságnál is vállalhat tisztséget, amelyben nincs állami többségi tulajdon. A Magyar Posta például részvényes a Takarékbank Zrt.-ben és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben is, és Szarka Zsolt vezérigazgató mindkettőben eleget is tett annak a felkérésnek, hogy vállaljon tisztséget. És itt érkeztünk oda, amikor az állami cégvezetők díjazásának átláthatósága hirtelen ködbe vész: mivel ugyanis ezekben a cégekben hiába van állami tulajdon, az nem többségi, és így már nem nyilvános adat, hogy az igazgatók ezeken a helyeken mennyi pénzt vesznek fel.

Felső korlát értelemszerűen itt nincs, tehát ha egy részben állami tulajdonban lévő társaság (például az FHB Bank) magántulajdonosa rábólint, akkor az igazgatóságban ülő állami cégvezető bármekkora díjat kaphat a cégétől. A konkrét példát tovább görgetve: a Magyar Posta vezére havi 200 ezer forintért ül az FHB igazgatóságában – de ezt az adatot csak a bank közgyűlési jegyzőkönyvéből lehet megtudni, mert egyébként nem kötelező nyilvánosságra hozni. Megkeresésünkre a Magyar Posta élt is a törvény biztosította rejtőzködés jogával, és nem adta meg az értéket.

Fazekas István

Szarka Zsolt egyébként az FHB mellett még a Takarékbanknál is igazgatósági tag, a rendelkezésre álló nyilvános forrásokból ebben az esetben azonban csak az derül ki, hogy itt a tiszteletdíjat jelenleg nem határozták meg. Csak azt lehet tudni, hogy 2014-ben a bank 5 igazgatósági tagja összesen 6 millió, a 6 felügyelő bizottsági tagja pedig összesen 9 millió forint tiszteletdíjat vehetett fel – tehát valószínűleg itt sem társadalmi munkában ülnek a tárgyalóban a menedzserek. (A Takarékbank vezérigazgatója sem ingyen van a postavállalat igazgatóságában, ő havonta 250 ezer forintot kap a munka elvégzéséért.)

Összesen tehát a Posta vezére azzal kalkulálhat, hogy akár havi bruttó 6,65 millió forintot is megkaphat, és még ehhez jön a Takarékbanktól valamekkora összeg. (Mivel maximáltunk, úgy számoltunk, hogy az alapbér 20 százalékára rúgó prémiumot is megkapja, és ezt szétterítettük a hónapok között.) Ez pedig már nincs is olyan messze attól a 8 milliótól, amiért Simornak nekiment az Orbán-kormány.

Melyik sapka van rajta ma?

Az állami cégvezetők tisztségviselése az olyan társaságokban, amelyekben az állam csak kisebbségi tulajdonos, vagy esetleg nincs is benne, egyébként is fura helyzetekhez vezethet. Az FHB Bank például az egyetlen bank, amely a Magyar Posta hálózatában is értékesítheti a termékeit: a banknak előnyös az országos hálózathoz való hozzáférés, a postának pedig a banki termékek portfólióba vétele, a közös hasznon pedig nyilván valamilyen megállapodás szerint megoszlik a két cég között. Amikor Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatói teendőit látja el, vagy a postavállalat igazgatóságának tagjaként dolgozik, bizonyosan abban érdekelt, hogy az üzletből a posta profitáljon a legtöbbet. Amikor viszont az FHB-s sapkában ül a bank igazgatóságában, akkor értelemszerűen az FHB érdekei szerint kell tevékenykednie – hiszen ezért fizet neki a magánbank havi 200 ezer forintos tiszteletdíjat. Hogy hogyan tudja ezt összeegyeztetni, az magánügy, hiszen mindkét igazgatóságban magánemberként ül, és nem azért, mert egy állami vállalat vezérigazgatója.