Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A tárgyalások a brit hatóságokkal a szokásos éves felülvizsgálat keretében május közepén zárultak le, ennek alapján készítette el az IMF-stáb a jelentést, amelyet 15-én tárgyalt meg az igazgatótanács, és pénteken tettek volna közzé. Ám Jo Cox brit képviselő halála miatt a dokumentum bemutatását egy nappal elhalasztották.
Nagy-Britannia gazdasága jól teljesít, növekedésben van, rekordszintű a foglalkoztatás, de az élénk ingatlanpiac, a termelékenység lassú javulása és a fizetési mérleg nagy hiánya kockázatot jelent – állapítja meg az IMF-stáb. Ha a britek az EU-n belüli maradásra voksolnak, akkor a növekedés az év második felében, amint csillapodik a bizonytalanság, felpörög.
A pénzügypolitikának a fenntartható növekedés segítésére kell törekednie, egészen addig, amíg az inflációs nyomás erős nem lesz, illetőleg a sebezhetőséget kell mérsékelnie – veti fel az IMF, amely erre a normál, azaz kilépési megrázkódtatásokat nélkülöző pályán az idei évre 2 százalék körüli növekedést, 1,3 százalékos inflációt, 5 százalékos munkanélküliséget és lassan csökkenő államadósságot feltételez. Utóbbi így is meghaladja a hazai össztermék 82 százalékát.
AFP / Chris J. Ratcliffe
Ezt a sérülékenysége ellenére is ígéretes pályát szakítaná meg, ha a referendumon a kilépés kapna többséget. Ennek következményei „negatívak és lényegiek”, hangsúlyozza az IMF. Tartós bizonytalanság időszaka köszönt be, ami a bizalmatlanságban, a beruházásokban, a pénzügyi piacok ingadozásában is érződni fog. A jegybank felkészült az esetleges sokkokra, így arra, hogy a referendum körüli hetekben, ha szükséges, pénzt pumpáljon a piacokra, és megállapodott más központi bankokkal, hogy devizahiány esetén swapműveletekkel enyhítse azt – nyugtázták az IMF szakértői.
A kilépés első hatásai a belgazdaságban érződnének, de az összehúzódás a regionális és a globális piacra is átterjedhet. Az IMF felveti: amennyiben a belföldi kereslet tartósan zsugorodik, akkor kamatcsökkentésre, jegybanki lazításra lehet szükség.
A tényszerű elemzésből az is kiolvasható, hogy ha a gazdasági növekedés megtorpan, netán mínuszba vált, és az IMF által felvetett recepttel élve a brit kormány kihasználja a költségvetésben rejlő lehetőségeket, és így igyekszik tompítani a visszaesést – például a megengedett növeli az idén 1 százalékosra, jövőre majdnem nullára tervezett hiányt –, akkor egy időre letér az államadósság-csökkentő pályáról.
Az IMF összegyűjtötte a legkomolyabb kutatói műhelyek előrejelzését. A viszonylag optimista Oxford Economics szerint a növekedési veszteség 2018-ra valamivel több mint 1 százalék lehet, az OECD szerint 2, a PwC szerint 3 és 4 százalék között.
AFP
Az IMF szerint az egyik véglet az, hogy a bizonytalanság viszonylag gyorsan lezárul, és Nagy-Britannia a kilépési tárgyalásokon olyan státust céloz meg, mint amilyen Norvégia és az EU között áll fenn; ebben az esetben a GDP 2019-ben szerény 1,5 százalékkal lesz alacsonyabb, mint ha tag maradna. Ha viszont a kilépési huzavona elhúzódik, és Nagy-Britannia újratárgyalja mind a 60 kereskedelmi megállapodását is, amelyeket az EU-n kívüli országokkal a meglévő uniós megállapodások alapján kötött, akkor a növekedési veszteség elérheti az 5,5 százalékot. Magyarán: 2 százalékos növekedés helyett 3,5 százalékos visszaesés következik be, annak minden következményével.
„Mindig csodáltam Nagy-Britanniát nyitottságáért más nemzetek és kultúrák iránt, és nehéz elhinni, hogy ez az attitűd rövid időn belül megváltozott volna” – mondta pénteken Bécsben Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója.
Bár a briteknek kell dönteniük, és ez a döntés sok tényezőn múlik, az IMF már rögzítette, hogy a kilépésnek nagy a gazdasági kockázata – fűzte hozzá, hosszan sorolva, mit profitált az ország az uniós tagságból: élénkülő kereskedelmet, több állást, nagyobb jövedelmet.
Majd azt fejtegette, „Nagy-Britannia nyert azon is, hogy tehetséges és keményen dolgozó bevándorlók érkeztek az egész világról, az Európai Uniót is beleértve, miközben a brit polgárok foglalkoztatása is rekordszinten áll. Az uniós tagság gazdagabbá tette Nagy-Britanniát, amely sokszínűbb, izgalmasabb, kreatívabb ország lett. Mint minden országban, akadnak, akik küszködnek ebben az új környezetben, de az állampolgárok többsége szempontjából ez hatalmas sikertörténet.”
