szerző:
Gyenis Ágnes, Gyükeri Mercédesz
Tetszett a cikk?

Eladta érdekeltségét az FHB Bankban Spéder Zoltán. A kegyvesztett üzletembernek így csupán egyetlen fontos üzlete maradt, a médiacsomagja.

Eladta az FHB Jelzálogbankban levő részvényeit Spéder Zoltán. A bankelnök valamivel a napi árfolyam alatt, darabonként 480 forintért, összesen csaknem 7,5 milliárd forintért két takarékszövetkezetnek adta át 14,35 százalékos részét, ezzel befolyása nullára csökkent a tőzsdén jegyzett pénzintézetben.

Spéder Zoltán bankelnöki tisztségéről is lemondott – áll a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján található tájékoztatásban.

A két vevő közül a B3 a legnagyobb tagja a takarékszövetkezeti integrációnak. 2015 augusztusában jött létre, tíz takarékszövetkezett fúziójával. Elnök-ügyvezetője Vida József, akit nyáron az integrációs szervezet egyik vezetőjének is megválasztottak. A 444 korábbi információja szerint ez a takarék nyújtott több milliárd forintos hitelt a Mészáros családnak. Vida a másik vevővel, a Fókusz Takarékszövetkezet vezetőjével közösen kiadott sajtóközleményében úgy fogalmazott: a sikeres szövetkezeti integráció nem valósulhat meg a szövetkezetek szerepvállalásának és pozícióinak erősítése nélkül.

A Fókusz Takarék a jászszentlászlói takarékszövetkezetből nőtt ki, a Kerekegyházi Takarékszövetkezet beolvadása és a Takarékbank kecskeméti fiókjának megvétele után Fókusz Takarékszövetkezetté. Később a Fókuszba olvadt több más vidéki takarékszövetkezet is. Elnöke Sebestyén István.

A jövőben a B3 7,6 százalékos, míg a Fókusz 9,9 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik majd az FHB Bankban.

Így kezdődött a kiszorítósdi

Hogy Spéder miért vált kegyvesztetté, azt pontosan nem tudni. Az első jelzés tavaly ősszel villant fel, amikor a Magyar Nemzeti Bank elkezdte sorozni a folyamatosan veszteséges – emiatt fogyatkozó tőkéjű – FHB bankokat, amelyek közül a jelzálogintézetet jegyzik a tőzsdén.

Tavaly októberben mindkét FHB bank informatikai és pénzforgalmi hiányosságok miatt kapott súlyos bírságokat – ez még bármely magyarországi bankkal megeshet. Csakhogy az MNB eközben – eltérően a takarékszövetkezeti integráció egyéb tagjaitól – az FHB számára olyan szigorú tőkekövetelményeket is előírt 2016-tól, amelyeknek az csak jelentős tőkebevonással tudott eleget tenni.

Spéder 2015 legvégén, a karácsonyi kereskedési szünet idején 30 milliárd forintot „húzott be” 30 takarékszövetkezettől és a Takarékbanktól. Ezt úgy tudták megtenni, hogy mögöttük áll az integráció 136 milliárdnyi állami költségvetési pénzből feltöltött garancia-alapja.

Stiller Ákos

Ezután gyorsan gyűltek a viharfelhők Spéder feje fölött. Egyes kisrészvényesek, de még a bankban 7 százalékot meghaladó tulajdonrészt birtokló állami vagyonkezelő, az MNV is betámadta az igazgatóság hatáskörében meghozott, zártkörű tőkeemelést, amellyel speciális, a tőzsdére be nem vezetendő részvényeket bocsátottak ki. Utóbbi perrel is fenyegette az FHB-t.

Az ominózus 30 milliárdos támasz nem csak az MNB elvárásainak teljesítéséhez kellett. Enélkül az FHB aligha tudta volna visszafizetni azokat a 2012 végén euróban kibocsátott kötvényeit, amelyek rejtélyes módon az MNV portfóliójába kerültek. Ezek voltak azok a papírok, amelyek miatt a jegybanki felügyelet az idén nyáron tiltott piacbefolyásolásért 105 millió forintra bírságolta meg a bankot.

 Kiadják a kilövési engedélyt

Pecina, a főrészvényes

Spéder 2007-ig Csányi Sándor dinamikus – például az OTP akvizícióit levezénylő – alvezére volt. Ezután forult az FHB felé, amelyben – az A64 Vagyonkezelő vállalata révén – 2008-ban lépte át az 5 százalékos befolyásoló részesedést, ami később 24 százalék közelébe jutott.

Ezzel párhuzamosan vált az FHB legnagyobb tulajdonosává a Magyarországon az akkortájt épp a Borsodchemet konszolidáló, Heinrich Pecina osztrák üzletember nevéhez köthető VCP Holding. A cég egyben a Népszabadságot kiadó, majd egy hete felfüggesztő Mediaworks tulajdonosa.

Hamarosan kiderült: a szokatlanul magas jegybanki bírság egy összehangolt támadás része. Ennek első nyilvános jele Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökének a levele volt. Pontosabban az, hogy a címzett Orbán Viktor igen gyors választ ígért Demján nem először elhangzott bírálataira. A veterán üzletember Spédert és üzlettársait parazitának nevezte, akik elszívják a takarékok elől a pénzt.

Néhány nappal később Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke írt levelet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Ő is azt vetette a kormány szemére, hogy az FHB bankcsoport és tulajdonosi köre különleges előnyöket élvez. Patai egyfelől a takarékszövetkezeti integrációban részt vevő pénzintézetekre utalt ezzel, de arra is, hogy az FHB tagbankjai, azzal, hogy maguk is beléptek ebbe az integrációba, maguk is élvezik ezeket az előnyöket (például alacsonyabb bankadót, nem olyan szigorú pénzügyi megfelelést), holott valójában kereskedelmi bankok.

Varga Mihály ugyan elutasította ezt a vádat, ám Orbán ígéretét teljesítve a parlament viharos gyorsasággal fogadta el azt a törvénytervezetet, amely szigorította a takarékszövetkezetek felügyeletét. Hírek szerint ebben „valahol a háttérben” Csányi Sándor OTP-vezér keze is benne volt.

A piacnak sem esett nehezére az FHB-hoz kötni a jogszabályt: a bank BÉT-en jegyzett részvényeinek árfolyama június közepére 400 forintra esett vissza a korábbi 700 forint körüli szintről. Visszakapaszkodnia pedig nem is sikerült: a kurzus nagyjából 500 forint körül stabilizálódott az eltelt hónapokban.

bet.hu

Spéder lejáratása nem csak kormányzati körökben zajlott: a hatékonyság érdekében abba a kormányparti sajtó is teljes mellszélességgel szállt be. A Magyar Idők június 2-án írt arról, hogy az üzletember tulajdonában levő Indexben alapítása óta több offshore cég is tulajdonhoz jutott.

Ez csak a támadás előszele volt. Öt nappal később a TV2 Tények Extra című adása  sugárzott lejárató riportot Spéderről. Az anyagban szereplő paparazzo-sorozatot másnap a Habony Árpádhoz köthető Ripost is lehozta.

Eközben házkutatást is tartottak az üzletembernél, egy újabb ügy miatt: a NAV az általa vezetett kiadó, a CEMP ügyében indított átfogó vizsgálatot.

A törvénymódosítás után elült a vihar is, ám a Spéderre nehezedő nyomás nem szűnt meg. Ennek ára az lehetett, hogy az üzletember fokozatosan adja fel üzleti pozícióit. Ez látszott augusztus végén, amikor látszólag önként hozzájárult ahhoz, hogy visszahívják a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF) igazgatótanácsából.

Helyére Schmidt Mária lépett, akinek a cége, a PIÓ 21 Kft. tavaly novemberben versenyeztetés nélkül jutott hozzá a társaság 5 százalékos állami tulajdonrészéhez, amellyel csaknem harminc százalékra nőtt tulajdonosi aránya.

 A birodalom vége?

Az igazi nagy csapás azonban az FHB Jelzálogbankban levő pakettjének az elvesztése, hiszen ezzel egész birodalmából kigolyózhatják – nemcsak mindkét FHB bankból, hanem a Takarékbankból, s rajtuk keresztül a Postából is. A Takarékbanknak ugyanis különleges jogokat biztosító részvénye van a Postában, a 49 százalékban a Posta (s így áttételesen az állam) kezében levő FHB Kereskedelmi Bank pedig 10 százalékban tulajdonosa a BIF-nek.

hvg

Valójában a szinte kibogozhatatlan cégháló fennmarad a Posta, az FHB és a takarékszövetkezeti integráció között, csak épp az önmagát belebetonozó Spédert törlik ki belőle. A takarékszövetkezeti integráció állami irányítása is fennmarad, a hagyományos demokratikus szövetkezeti alapelveket a kormány nem szándékozik helyreállítani.

Spédernek pedig mindössze egy komolyabb érdekeltsége maradt: a médiaportfóliója.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!