A kormány nem elfogulatlan – gyakorlatilag ezt fejti ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, aki egyben az UniCredit Bank magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.

A részrehajlás azt eredményezheti, hogy a háttérbe szorított bankok nem tudnak olyan eredményeket elérni, mint ha szabadon versenyeznének egymással. Ez pedig azzal járhat, hogy az ügyfelek rosszabb szolgáltatásokat kapnak, és a bankok nem indítják be a kormány által is hőn áhított hitelezést.

A szerkesztőségünkbe eljutott levélben a bankár négy pontban érzékelteti, merre húz a jogalkotók szíve. Ezek a következők:

1. a bankadó kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait
2. a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett
3. a Takarékbank verseny nélkül jut előnyökhöz a takarékszövetkezeti integrációban
4. a takarékszövetkezeti integráció tagjainak kötelezettségeiért esetenként az integráción kívüli bankoknak kell helyt állniuk

Kevesebbet kell fizetniük

A Bankszövetség elnöke igyekszik virágnyelven a miniszter elé tárni problémáikat. Miközben elismeri, hogy a kormány az elmúlt időszakban fontos lépéseket tett a gazdaság érdekében, arra utal, hogy a bankrendszer csak akkor tud hatékonyan hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ha a verseny szabadon érvényesülhet a pénzintézetek között.

A bankadó esetében Patai Mihály arra utal, hogy amikor a takarékszövetkezeti integráció tagjainak azt kell bizonyítaniuk, hogy kellő tőkével rendelkeznek, akkor összeadhatják az összes tag rendelkezésre álló forrását. Amikor viszont adózniuk kell, akkor egyenként veszik őket számításba, és így alacsonyabb kulccsal kell megfizetniük a bankadót. Ezzel „fennállhat a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás megvalósulásának kockázata” – fogalmaz az elnök, aki ezzel arra céloz, hogy a kormány még az uniós szabályokat is megszegi.

Törvényen kívüliek

A Bankszövetség azt is javasolja, hogy a jövőben váljon egyértelművé: a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett is egyértelműen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyakorolja a felügyeleti jogokat. Jelenleg ugyanis a törvény ugyanolyan felügyeleti jogkörrel ruházza fel az integrációs szervezetet is a tagintézményekkel szemben, mint az MNB-t. Márpedig ez „a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti” – állapítja meg Patai, aki levelének másolatát az MNB elnökének, Matolcsy Györgynek is megküldte.

A Bankszövetség azt is kifogásolja, hogy a jogszabályok több esetben kizárják a verseny lehetőségét a takarékszövetkezeti integráción belül. A takarékszövetkezeteket például arra kötelezik, hogy a Takarékbanknál vezessék a számlájukat. „Fontos megjegyezni, hogy a csoportokra vonatkozó bármely korlátozó jogszabályi előírás nem feltétlenül szolgálja a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek érdekeit” – figyelmezteti a levél a nemzetgazdasági minisztert.

Patai Mihály arra is utal, hogy az integrációval hirdetett közös felelősség a valóságban nem létezik. Ha például az integráció egyik vagy másik tagját kizárják, és ennek következtében az adott szövetkezeti hitelintézet csődbe megy, akkor a betéteseket nem kizárólag az integráció többi tagja kártalanítja, hanem az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül az ország összes pénzintézete. A bankok emiatt az elmúlt években már több mint 80 milliárd forintot fizettek be az OBA-ba.

Név nélkül is az FHB-ról van szó

A Bankszövetség elnöke úgy fogalmaz: „fontosnak tartjuk, hogy a létrejött integrációk az eredeti céljuknak megfelelően működjenek. A takarékszövetkezeti integráció ne terjedjen ki a takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező kereskedelmi bankokra…” Ez pedig félreérthetetlenül az FHB-csoportra utal.

Szeptemberben ugyanis az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank is belépett az integrációba, holott a takarékokhoz semmi közük sem volt. Előzőleg viszont a kormány által levezényelt integráció keretében az FHB Jelzálogbank is hozzájutott 13,7 százalékos közvetett befolyásoló részesedéshez a Takarékbankban, az integráció meghatározó pozícióiba pedig az FHB több, korábbi vezetője került.

Demján Sándor a miniszterelnöknek írott levelében konkrétan a „Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszél, és azt állítja, hogy Spéder Zoltán és üzlettársai „parazitaként szívják ki” a takarékszövetkezeti szektor erőforrásait.

Spéder Zoltán közvetve az FHB-csoport egyik meghatározó tulajdonosa, karrierjét az OTP-ben, Csányi Sándor mellett alapozta meg, az elmúlt években pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János közreműködésével stratégiai szövetséget alakított ki az FHB, valamint a takarékok és a Magyar Posta részvételével. Ennek keretében a stratégiai szövetség tagjai számos cégben váltak kölcsönösen tulajdonossá, illetve gyakran vásárolják egymástól a különböző szolgáltatásokat.

Demján Sándor, aki az elmúlt években maga is kiszorult a takarékszövetkezeti integrációból, ám sorstársaival együtt változatlanul az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, azt állítja, hogy „egy jól körülhatárolható üzleti kör nyerészkedik 130 ezer szövetkezeti részjegy tulajdonos kárára”.

A Takarékbank cáfol

Demján Sándor levelére közleményben reagált a Takarékbank, amely tételesen igyekezett cáfolni az üzletember által közölt adatokat. Demján azt próbálta alátámasztani, hogy a takarékok nyereségességét használják fel az FHB veszteséges gazdálkodásának a kiegyensúlyozására. A Takarékbank viszont azt állítja, hogy a takarékok és az FHB-csoport eredményessége egymástól teljesen független. A Takarékbank szerint teljesültek az integráció céljai, "a szektort sikerült megtisztítani az OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől, az elmúlt évtizedek csalárd csődjeitől, a szabálytalanul, az ügyfelek pénzével felelőtlenül gazdálkodó takarékoktól".

Tény, hogy az elmúlt években az MNB több takarékszövetkezetnél is talált szabálytalanságokat, és valóban csődbe ment néhány szövetkezeti hitelintézet. Másfelől viszont az is tény, hogy az FHB tavaly az után tudta igazolni a pénzügyi felügyelet felé, hogy megfelelő mennyiségű tőkével rendelkezik, hogy egyes takarékszövetkezetek FHB-részvényeket jegyeztek.

A Bankszövetséghez közeli forrásokból a HVG úgy értesült, hogy Patai Mihály elnök a versenytorzító folyamatok miatt tehette meg, hogy a Bankszövetség nevében olyan nyilatkozatot tegyen, amely egy vagy több tagra, köztük az FHB-re nézve kedvezőtlen következményekkel járhat. A Bankszövetség tagjainak ugyanakkor kulcsszerepe lehet abban, hogy fellendül-e Magyarországon a vállalati hitelezés, és új lendületet vehetnek-e a magánberuházások és a gazdasági növekedés.