Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Lebéníthatja az útépítések mentén végzett régészeti feltárásokat egy túl szigorúra sikerült jogszabály. A kormányrendelet gyakorlatilag kizárja a magáncégeket a feltárásokból, ám az nem világos, hogyan pótolják a kiesést.
„Erre készültünk évek óta, óriási szakmai kihívásnak tartottuk a feladatot, ezért nagyon rosszkor jött az a rendeletmódosítás, amely miatt legfeljebb alvállalkozóként vehetünk részt a munkában” – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeum igazgatója értékelte így a hvg.hu-nak azt a január 2-tól hatályos kormányrendeletet, amely az útépítéseknél gyakorlatilag kizárja a régészeti feltárásokra akkreditált szervezeteket a részvételből. Ennél egy fokkal megengedőbb a nagyberuházások szabályozása, ám ott is csak a központi szervezet (jelenleg éppen a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.) megbízottjaként vehetnek részt benne. Így a megyei múzeumok – egészen pontosan a megyei hatókörű városi intézmények –, köztük a szolnoki Damjanich János Múzeum továbbra is részt vehetnek a régészeti munkálatokban, ám csak alvállalkozóként – emelte ki Horváth László.
A módosítás, amely a hatályba lépés előtt mindössze öt nappal jelent meg a Magyar Közlönyben, azért jött rosszkor a szolnokiak számára, mivel nemsokára indul az M44 autóút legnagyobb szakaszának az építése. A Tiszakürt és Kondoros közötti, 61,4 kilométeres szakaszból negyven kilométer húzódik Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a múzeumigazgató szerint az előzetes felmérések alapján itt 22 lelőhelyet kellene feltárni.
A Damjanich-múzeum három brigáddal, vagyis hatvan emberrel készült fel erre, ám ez is kevés lehet, ha a beruházó gyorsan szeretné elvégeztetni a munkát – véli Horváth László. Jelenleg a szakasz átadását 2019 harmadik negyedévében tervezik, vagyis szoros menetrend várható, különösen, hogy a lelőhelyek, a földviszonyok eltérései, de az időjárás is kiszámíthatatlanná teszi, mennyi időre lesz szükségük a régészeknek. A törvény egy helynél 30 napos munkát engedélyez, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egy profi csapat ennyi idő alatt egy hektárt tud feltárni.
A helyi múzeumok látszólag nyertesei az intézkedésnek, hiszen a módosítás azokat a magáncégeket szoríthatja ki, amelyek az elmúlt években – éppen a nagy megbízások reményében – akkreditációt szereztek. Kérdéses azonban, hogy egy közintézmény képes-e bevonni annyi embert a munkálatokba, ahányan a törvényben meghatározott 30 nap alatt el tudják végezni a feladatot.
Állandó változásban
Nem aggódik ennyire Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum vezetője. Szerinte a múzeum kapacitásai a mostani módosítás mellett is elegendőek lehetnek a következő időszak feladatainak ellátására – igaz, náluk jelenleg nincs tervben olyan komoly feltárás, mint a szomszédos megyében. A szakember, aki egyben a Budavári Központ Ásatási Bizottságának is a tagja, ugyanakkor hozzátette: nem csak a feladatok mennyisége, de az egyes intézmények felkészültsége között is nagy különbségek vannak.
Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke is azt tartja aggasztónak, hogy rengeteg kérdőjelet hagy az elmúlt években számtalan alkalommal módosított és most újra átírt szabályozás. A hvg.hu-nak kiemelte: arra a helyzetre nem dolgoztak ki megoldást, ha egy nagyobb útépítésnél nem szakaszolva, tucatnyi lelőhelyen egyszerre kell dolgozni.
A szakember szerint a legnagyobb gond nem is a mostani rendelet, hanem a kiszámíthatatlanság. Ez ássa alá a rendszert, és részben ez magyarázza azt is, miért hagyják el sokan ezt a szakmát is.
A régészeti feltárások rendje 2010 óta olyan sokszor alakult át, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja még. Az első átalakítás nem sokkal a kormányváltás után történt: ekkor megszűnt a mindössze három évvel korábban életre hívott állami Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. Létrehozták – a Magyar Nemzeti Múzeum alá sorolva – a Nemzeti Örökségvédelmi Központot, de a régészeti feladatok nagyja a megyei múzeumokhoz került.
Egy évvel később – a magasba szálló árak miatt – újabb változtatás következett. Ekkor vezették be azt a szabályt, hogy a beruházás értékének az egy százalékát csak akkor haladhatja meg a leletmentés díja, ha azt az építtető vállalja. (Alaphelyzetben a költségek 0,9 százalékát szánják erre, és az egyes feladatok díját hatósági árazás szabja meg.)
Ezzel párhuzamosan a feltárás és engedélyeztetés központosított rendszerét szétszedték, hogy aztán 2014-ben újra mindent egy szervezet, ezúttal a Forster Központ alá soroljanak. 2014 végétől pedig – a megnövekedett feladatok ellátásának biztosítása érdekében – újra teret engedtek a magáncégeknek. Kidolgoztak viszont egy akkreditációs rendszert, amelyben a magáncégek és a közintézmények, múzeumok is részt vehettek. A cél az volt, hogy kialakítsanak egy olyan szakmai kört, amely felkészültsége alapján részt vehet a feltárásokban.
Úgy tűnik, ezzel konszolidálódott a rendszer, ám a változások nem álltak le. A következő lépés a Forster Központ megszüntetése lett: az örökségvédelmi intézmény részben a Miniszterelnökség alá sorolódott be, műtárgyai a Magyar Művészeti Akadémiába, a régészet koordinációja pedig 2017-től a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez került.
Félresikerült lobbizás
Jó üzlet |
Az már látszik, kik rúgnak labdába a kelet-magyarországi útépítések feltárásainál. Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható keretszerződés alapján az előkészítő és a lezáró gépi és kézi földmunkát a West Hungária Bau Építőipari Kft. vezette konzorcium végezheti, összesen 3,6 milliárd forintért. A Paár Attila vezette cégcsoport – amelybe nemrég Tiborcz István, a miniszterelnök veje is bevásárolta magát – az elmúlt időszakban számos közbeszerzést nyert el, a műemlékvédelemben is. |
Ez az állami tulajdonban levő kft. tehát az, amelyik szerződhet a feladatra a beruházást koordináló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, ám kapacitása neki sincs arra, hogy ellássa a munka nagyját. Fővállalkozóként mindenesetre diktálhatja a feltételeket, ami a múzeumok számára is kedvezőtlen. Nem csak a szakmai büszkeség miatt: egy lapunknak nyilatkozó szakértő azt emelte ki, hogy a közintézmények számára komoly bevételi forrás a feltárás, ebből sokszor más, nem profitábilis tevékenységeket is finanszírozni tudtak. Azt nem tudni, hogy alvállalkozóként a megbízási díjuk mennyivel apad majd, a kötött árak miatt azonban mindenképpen erre számítanak.
„A magáncégek kizárása érdekében talán a múzeumok lobbizhattak, a végül megszületett rendeletnek azonban már ők is vesztesei lettek” – kommentálta a hvg.hu-nak a változást a szakértő. A korlátozást alapvetően jó iránynak tartja Lassányi Gábor is, aki emlékeztetett: sokszor ott is magáncégek végezték a feltárást, ahol meglett volna a kapacitás, akár a szomszédban is. A tervezetlenség, a kapkodás azonban szerinte is rossz irányt jelent.
Ahogy a régész, úgy a lapunknak megszólaló többi szakember egyike sem tudott választ adni arra, mi történik, ha a korlátozások miatt kifutnak az időből. Leginkább kivitelezésben dolgozó tapasztalt szakemberek rugalmasságában bíznak, és abban, a következő változás már nem a szakma szereplőit állítja szembe egymással.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Szabad-e, kell-e sportolnia egy daganatos betegnek? Amíg a daganatot el nem távolítják, csak a kíméletes mozgás javallott, de a tudomány mostani állása szerint a sport gyorsítja a felépülést, javítja az életminőséget.
Az Oroszország-szakértő szerint köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Az indulásról, az érkezésről és az űrben végzett kísérletekről is beszélt az űrből nemrég visszatért magyar asztronauta.
Azt állította, nem volt verésnyom a férfin.
Az ukrán főváros légvédelme folyamatosan próbálta visszaverni az éjszakai támadást.
A gyakorlógépekkel van a hiba.
Az USA legnagyobb sztorija végzetes lehet az elnök számára.
A Tisza szigetek volt koordinátora az Irány a Jövő Párt elnöke.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Ketrecharcosok Klubja.
Elszállók, összeukránozás, levelibéka, választalan, repülőember.