Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Hivatalosan ma indulhat el a Brexit folyamata. A britek távozása az EU-ból több százezer magyart is érint, de a fapados repülőjárattal utazók vagy a csokoládéfogyasztók számára sem mindegy, milyen alku születik meg a következő időszakban.

Ma nyújtja be az Európai Unió felé a Brexit elindításáról szóló kérelmét Theresa May brit kormányfő. A britek távozása az EU-ból nem csak a szigetország lakóit érinti, hanem hárommillió ott élő európait, köztük több százezer magyart is. A folyamat elvileg két évig tart, megnéztük, miről kell dönteni 2019. március 29-ig, amikor elvileg megszűnik az Egyesült Királyság EU-tagsága.

Mi következik most?

  • Március 30. Theresa May brit miniszterelnök csütörtökön közli a kilépési törvényre vonatkozó javaslatait. A tárgyalás fő irányait már közölték, a február elején bemutatott stratégia azonban nem foglalkozott azzal, hogy jogi értelemben miképp lesz újra „független” az Egyesült Királyság.
  • Március 31. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elküldi a tagországoknak a fő tárgyalási irányvonalakat.
  • Április 4. Az Európai Parlament határozatot fogad el a Brexitről. (Guy Verhofstadt felelős azért, hogy a tárgyalásokról semmiképpen ne hagyják ki a testületet.)
  • Április 23. A francia elnökválasztás első fordulója.
  • Április 29. EU-csúcs az állam- és kormányfők részvételével a Brexitről.
  • A tárgyalásokat már jövőre lezárnák, a kilépés pedig elvileg két évvel a kérelem után, 2019. március 29-én következik be. Ezzel megelőzik a 2019-es európai parlamenti választásokat, és a 2021-ben induló hétéves uniós költségvetés indulását is.

Visszafordítható még a folyamat?

Az 50. cikk aktiválása után két évvel elvileg megszűnik a britek uniós tagsága – hacsak a tagországokkal erről nem döntenek másképp. Jogilag sincs visszaút, ezért volt szükség a brit parlament jóváhagyására, mivel az 50. cikk végső soron a csatlakozásról szóló törvényt is felülírja.

©

Persze vannak, akik még próbálkoznak megállítani a folyamatot. Például Jolyon Maugham. A londoni ügyvéd tavaly 10 ezer fontot gyűjtött arra a kampányra, amelynek eredményeként a legfelsőbb bíróság is kimondta: nem lehet elindítani az 50. cikk szerinti – visszavonhatatlan – eljárást a parlament jóváhagyása nélkül.

Maugham most Dublinban indított újabb keresetet, amely reményei szerint az EU Bíróságán köt majd ki. Azt szeretné kimondatni, hogy az 50. cikk szerinti eljárást le lehet állítani, ha a benyújtó ország meggondolja magát. A nem titkolt cél tehát az, hogy a luxemburgi testület véleményt nyilvánítson a kérdésben – ha már az EU alapszerződéséből nem derül ki a válasz.

És a skótok?

A skót parlament kedd délután támogatta azt az indítványt, hogy az országrészben rendezzenek népszavazást a függetlenségről. A cél az EU-tagság fenntartása. Nicola Sturgeon, a skót kormány első embere a kezdeményezést azzal indokolja, hogy a tavalyi népszavazáson az országrész lakóinak többsége a maradást támogatta.

Nicola Sturgeon, skót kormányfő
©

A helyzet persze jóval bonyolultabb, mint a politikus azt láttatni igyekszik. Nem tudni, a skót gazdaság mire menne egyedül, az viszont biztos,hogy a skótokat nem vennék fel automatikusan az EU-ba, ha elszakadnának az Egyesült Királyságtól.

Theresa Mayt persze egészen más aggodalom vezeti: attól tarthat, a skótok távozása az Egyesült Királyság széteséséhez vezethet.

Ki fog tárgyalni a britekkel?

Az EU-ban uralkodó állapotokra jellemző, hogy még abból is kisebb vita kerekedett, ki vezesse a Brexitről szóló tárgyalásokat. Az Európai Bizottságnak megvan rá az apparátusa, a tagországok azt várják, hogy ha már övék az utolsó szó, végig ők irányítsanak, az Európai Parlament pedig semmiképpen nem maradna ki a folyamatból.

A tárgyalások vezetésével végül Michel Barnier-t bízták meg, a volt EU-biztos pedig kemény tárgyalófélnek ígérkezik. A Financial Timesban hétvégén megjelent írásában pedig azt is világossá tette: ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-nak és a londoni kormánynak, azzal mindenki veszít, de a britek többet. (Feltéve persze, hogy a huszonhetek képesek lesznek közös álláspontot kialakítani.)

Michel Barnier
©

Mit veszíthetnek a britek?

Először is 60 milliárd eurót – európai politikusok szerint ennyi pénzt mindenképpen be kell fizetniük az EU-kasszába. Ezen túl azonban konkrét számokat nehéz mondani például a font árfolyamáról, a távozó és érkező cégekről, beruházókról, személyekről stb. stb.

A Bloomberg mindenesetre napról napra igyekszik számokba önteni a kilátásokat. Minél magasabban áll Brexit-barométerük, annál jobbra számítanak. Az index a júniusi referendum óta mindössze egy alkalommal, szeptember elején lépte át a százas skálán az 50-et, ehhez képest a népszavazás utáni sokk idején mínusz tartományba csúszott át. Most – a vihar előtti csendben – 30 pont körül mozgott, majd meglátjuk, a tárgyalások kezdetén merre is mozdul el.

Mi várható a tárgyalásokon?

A brit kormány a nehezebbik utat választotta: az úgynevezett kemény Brexitet, ami azt jelenti, távoznak az EU belső piacáról is. Ha maradnának, akkor tiszteletben kellene tartania az EU szabályait is – például a bevándorlással kapcsolatban –, így nem.

©

A kemény Brexit részeként Theresa May az „oszd meg és uralkodj” elvet követné – vagyis igyekszik nem tudomást venni az EU-ról, ő tagországokkal kíván tárgyalni, legyen szó a szabadkereskedelemről vagy a külföldi munkavállalók jogairól. A megosztottság az EU helyzetét rontja ugyan, de egyáltalán nem biztos, hogy a britek profitálnak belőle.

Milyen következményekkel járhat a „kemény Brexit”?

Ez attól függ, hogy mennyire lesz kemény. Mindenesetre olyan jogok elvesztésére is számítani kell, amelyek már természetesek az európaiak számára. Például nem biztos, hogy ingyen látják el őket az orvosok nem csak a sürgősségi eseteknél, hanem akkor is, ha túl sokat kell várniuk otthon egy műtétre. Vagy újra hozzá kell szokniuk a csillagászati roamingdíjakhoz, és le kell mondaniuk a fapados repülők szolgáltatásairól. Utóbbiak ugyanis az EU-n belüli korlátlan repülési jogok alapján építették fel jövedelmező üzletüket.

©

Az sem világos egyelőre, hogy a vámmentes kereskedelemmel mi lesz – bár nehéz elképzelni, hogy különösebben korlátozná bármelyik oldalt –, de a font esése miatt már most is rosszul járhatnak az Egyesült Királyságba szállító cégek. A brit csokigyártó Cadbury már jelezte: az import alapanyagok drágulása miatt vékonyabb csokitojásokkal készül a húsvétra.

Tisztázni kell az EU-támogatások finanszírozását is. Nem tudni, hogy a britek hozzájárulását hogyan pótolja ki az unió, vagy hogy a most támogatott brit gazdák számíthatnak-e a kilépés után is szubvencióra. (May azt már jelezte: 2020-ig saját forrásból fedezik a már elnyert pénzeket.)

A termelőknek más baja is van: hogyan oldják meg a szezont európai idénymunkások nélkül? Ugyanettől félnek például a kórházak, a techcégek, a vendéglátósok és az építőipari vállalkozások is, igaz, náluk egész évben hiányozni fognak az esetleg kitiltott európaiak.

A magyaroknak már haza is kell jönniük?

A Brexit elindítása miatt nem, hiszen egyelőre semmit nem lehet tudni a kilépés feltételeiről. A londoni kormány korábban azt ígérte, a következő hónapokban közli, a jövőben milyen szabályok alapján vállalhatnak az európaiak munkát a szigetországban.

Londoni magyar pékség.
©

Mi lesz a kint élőkkel?

A tárgyalók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen négymillió emberről van szó, és ezek közül egymillió ráadásul olyan brit, aki az EU valamelyik országában él. Itt is számtalan kérdésre kell választ adni. Például mi lesz a már említett ideiglenes munkavállalókkal? Hogyan kapnak családi pótlékot azok, akiknek a családja egy másik országban él? Különbséget tesznek-e a már több éve ott tartózkodók és a most érkezők között? Mi lesz az EU valamelyik országában élő (de nem dolgozó) több százezer brit nyugdíjassal?

Ma még abszurdnak tűnhet, de előfordulhat az is, hogy valaki illegálisan tartózkodik majd a szigetországban – ma ugyanis az unión belüli szabad mozgás mellékhatásaként nem tartják számon a külföldön élőket, és egy ilyen regiszter aligha tud elkészülni 2019 előtt – jegyzi meg elemzésében a Financial Times.

Nem mehet ki több magyar?

Jó hír, hogy a kabinet Brexit-ügyekért felelős tagja a hét elején úgy nyilatkozott, a kilépés után sem szabnak felső határt az EU-ból érkező munkavállalók számának. David Davis a BBC-nek azt mondta: a bevándorlást a gazdaság igényei szerint szabályozzák.

A rossz hír az, hogy ebben az esetben sem világos, ez mit jelent, és egyelőre azt sem tudni, országonként tesznek-e majd különbséget. És van még egy rossz hírünk: egyáltalán nem biztos, hogy számít, ha a magyar kormányfő erről tárgyal Theresa Mayjel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Idegesítik a hirdetések a YouTube-videókban? Ezzel a bővítménnyel letilthatja őket

Idegesítik a hirdetések a YouTube-videókban? Ezzel a bővítménnyel letilthatja őket

Duma Aktuál: Mikor Vízipók elindult a Mátrai Erőműből, még jól volt

Duma Aktuál: Mikor Vízipók elindult a Mátrai Erőműből, még jól volt

Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről

Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről

Nagy a baj, a kihalás szélére sodródtak a tengeri teknősök

Nagy a baj, a kihalás szélére sodródtak a tengeri teknősök

Összehozta Bochkor Gábort Jáksó Lászlóval a Bors

Összehozta Bochkor Gábort Jáksó Lászlóval a Bors

Szexuális erőszak gyanújával letartóztattak egy református lelkészt

Szexuális erőszak gyanújával letartóztattak egy református lelkészt