Megéri-e a magyaroknak a skót függetlenség?
Épp olyan sokan lelkesednek most a skót függetlenségért, mint amennyien féltek tőle három éve, mikor először tartottak erről népszavazást. Tényleg új helyzet állt elő a Brexit miatt?
Megismételné a függetlenségről szóló népszavazást a skót kormány, ennek menetrendjét hétfőn közölte Nicola Sturgeon miniszterelnök. Az ötlet minden bizonnyal melengeti az EU-tagságot pártolók szívét, ám az nem ilyen világos, hasznos lehet-e a skótok vagy éppen az ott élő magyarok számára. Nézzük, mi szól a terv mellett és milyen buktatói lehetnek.
Miért éppen most vetette fel a népszavazást Nicola Sturgeon?
A brit parlament felsőháza a hét elején dönt a Brexit elindításáról szóló törvényjavaslatról, ha pedig beleegyeznek, semmi sem tartja vissza Theresa May kormányfőt, hogy elindítsa a folyamatot, amelynek célja egy kemény Brexit. Magyarul: a belső piaci tagságnak a magját is kiirtanák, csak hogy semmiképpen ne kelljen az uniós szabályokat elfogadni. Az ellenzők – a skótok, a brit ellenzék és gyakorlatilag az egész EU – szerint így a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenék, ráadásul nem is tudni, mégis milyen kapcsolatot alakítana ki London a közösséggel.
A skót miniszterelnök (vagy más néven első miniszter) hétfői bejelentése más szempontból is komoly taktikai játszmát láttat. A referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között rendezné, vagyis akkor, amikor már körvonalazódik, hogyan is fog kinézni a britek távozása az unióból, ám az még nem történt meg. (A kérelem elindítása után két évvel elvben akkor is megszűnik a tagság, ha nem sikerül megegyezniük a tárgyalófeleknek).
Biztosra lehet venni a népszavazást?
Sturgeon tervét és menetrendjét előbb a skót parlamentnek kell jóváhagynia, amit nagyjából biztosra lehet venni, miután a Skót Nemzeti Párton kívül a Zöldek is támogatásukról biztosították az első minisztert. Ez azonban csak az első lépés, a parlamenti jóváhagyás birtokában ugyanis a brit kormányt is meg kell győznie.
Ez azonban már nem jogi, hanem politikai kérdés, London pedig láthatóan nem lelkesedik a kezdeményezés iránt. Az Eurasia kutatóintézet szerint borítékolni lehet, hogy Theresa May a Brexitig mindent meg fog tenni a referendum megakadályozása érdekében. A miniszterelnök ezt már egy videóüzenetben is kifejtette:
PM: The majority of Scottish people do not want a second independence referendum. pic.twitter.com/26tahA4U0x
— UK Prime Minister (@Number10gov) 2017. március 13.
Ez meg is kezdődött. „Világosan látszik, hogy a skótok többsége nem akar egy második függetlenségről szóló népszavazást. Egy ilyen referendum megosztó lenne, és súlyos gazdasági bizonytalanságokat idézne elő a lehető legrosszabb időszakban” – szól a brit kormányfő nyilatkozata.
Ami az első állítást illeti: az elmúlt időszakban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, többen vannak azok, akik 2014 után nem szeretnének még egyszer szavazni a kérdésről, bár arányuk az elmúlt hetekben 50 százalék alá került. A második kijelentés azonban elég magas labda, a súlyos gazdasági bizonytalanságot ugyanis már a Brexit is előidézi. Más kérdés, hogy a skótok aligha úsznák meg ennyivel.
És az biztos, hogy a skótok a függetlenséget akarják?
Bár a skót szavazók majdnem kétharmada (62 százaléka) az EU-ban maradásra szavazott a tavaly júniusi népszavazáson, ebből túl messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. A 2014-es népszavazáson ugyanis több mint 55 százalék ellenezte Skócia függetlenségét. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a Brexit-népszavazás óta szép lassan nőtt, az elmúlt napokban pedig kiegyenlítődött az Egyesült Királyságból való kilépést támogatók és az ellenzők aránya.
Kérdés persze, hogy egy esetleges kampányban milyen érvek csapnak majd össze. A kormány gazdasági bizonytalanságra vonatkozó fenyegetései nem alaptalanok, hiszen a skótok egyik fő bevételi forrása, az Északi-tengeren található olajkitermelés már távolról sem olyan aranybánya, mint három éve, amikor még 100 dollár fölött volt a nyersanyag hordónkénti ára, szemben a mostani, 50 dollár körüli szinttel.
Elképzelhető azonban az is, hogy egyes cégek – például azok, amelyek 2014-ben még távozással fenyegetőztek a kiválás esetére – most épphogy az EU-tag Skóciát választják majd az unióból „keményen” távozó Egyesült Királysággal szemben. Persze bármi más megtörténhet, attól sem függetlenül, mennyire mérgesedik el a viszony London, Brüsszel és az EU-tagok vezetői között.
Szétesik az Egyesült Királyság?
A skótok kiválása éppen olyan lenne London számára, mint a britek kiválása Brüsszelnek: rendkívül fájdalmas, de túlélhető. A túléléshez viszont az is kell, hogy más ne kapjon kedvet hasonló váláshoz. A Brexit esetében ez annyit jelent, hogy a többiek elvárnak bizonyos dolgokat, főleg a viszonosságot (egy egyszerű példával élve: ha elzavarják a szigetországban élő magyarokat, Magyarország is elküldi az itt élő briteket), ami viszont az Egyesült Királyságot illeti, a brit kormány más utat követ.
A Brexit stratégiáját bemutató terjedelmes dokumentum maximális együttműködést ígér az országrészeknek, és új viszonyt – bármit is jelentsen ez. Az északírek mindenesetre kaptak egy komoly ígéretet: az EU-ból való kilépés után is fenntarthatják a sziget déli, független és EU-tag részével 1922 óta fennálló határegyezményt.
Hogyan alakul a kapcsolat Londonnal?
A skót felmenőkkel büszkélkedő Donald Trump falépítési ötletét vélhetően nem veszik át a felek, Skócia és Anglia között mindenesetre ki kell alakítani a határőrizeti rendszert – hacsak London nem köt hasonló megállapodást, mint annak idején az Ír Szabadállammal tette. Ez azonban a legkönnyebben megoldható kérdés lehet.
Jóval bonyolultabb, hogy ki is fogja megvédeni az országot. Jelenleg Skóciának nincs önálló hadereje, viszont Őfelsége hadseregének mind a négy, Trident rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárója itt állomásozik a nukleáris fegyverarzenállal egyetemben. Sőt, az Argyll and Bute-nál található bázis Skócia legtöbb embert foglalkoztató munkahelye.
A 2014-es népszavazás előtt a skót kormánynak elég határozott elképzelése volt a jövőről. Miközben elköteleződést ígért és NATO-tagságot, a nukleáris fegyverek kivonását várta el a függetlenség kikiáltása után. Ez nem egyszerű feladat: becslések szerint négymilliárd fontot emésztene fel, vagy megvárják az atom-tengeralattjárók lecserélését, ami várhatóan 2028-ban indulhat el.
A pénz kérdésére sincs még megoldás. Egy független Skócia aligha kap helyet a Bank of England, vagyis a brit jegybank vezető testületében, vagyis, ha a font használatától nem is tiltják el, nem lesz szava a monetáris politikában. Az euró bevezetése sem mehet egyik pillanatról a másikra. Ennek a menetét az EU pontosan szabályozza, ám az Egyesült Királyság az egyetlen olyan ország, amely a szabályok teljesítése (vagyis az eurócsatlakozás) alól felmentést kapott. Ha a skótok teljesítik is az elvárásokat, akkor is kétéves türelmi időre van szükség, és az óra az EU-csatlakozás után indulhatna csak el.
A független Skócia automatikusan EU-tag lesz?
Az EU vezetői az elmúlt hónapokban illedelmesen meghallgatták Sturgeont, ám ennél többre nem számíthat a skót vezetés. Az EU ugyanis nagyon komolyan veszi azt a szabályt, hogy szuverén országok közössége, azok részeivel, tartományaival, államaival nem tárgyal. (Gondoljunk csak Spanyolországra: ha Brüsszel partnernek tekintené a katalánokat, nyomukban ott loholnának a baszkok, és egy pillanat alatt összeomolna az ország politikai stabilitása.)
A függetlenség kikiáltása ezen természetesen változtatna, ám a skótok akkor sem lennének automatikusan EU-tagok, ha a népszavazás még a Brexit előtt lezajlana. A csatlakozási tárgyalásokat nem úsznák meg – igaz, nem a semmiből indulnának, hiszen EU-tagként elvben minden Skóciában hatályos jogszabály megfelel az uniós előírásoknak. Van egy köztes megoldás is: a skótok csak a belső piacnak – esetleg a schengeni zónának – lennének a tagjai, az uniónak azonban nem.
Maradhatnak a magyar munkavállalók Skóciában?
Az viszont tagadhatatlan: a belső piaci tagság az egész vita kulcsa. A londoni kormány szeretné levetni ennek a terheit, például azt, hogy ezért szabad letelepedést, vállalkozást és munkavállalást kell engednie az EU többi tagjainak is. A skótoknak ezzel nincs bajuk – vagyis az ott élő, dolgozó vagy tanuló magyaroknak sincs mitől tartaniuk a függetlenség elérése után.
A kérdés persze az lesz, megéri-e egyáltalán maradniuk. A skót gazdaság erősségei közé tartozik a whiskygyártás és a megújuló energia is, ám összességében jóval lassabban növekszik az Egyesült Királyság egészéhez képest. Ha az olaj ára tartósan a mostani alacsony szinten marad, nagy kiugrásban nem is reménykedhetnek, miközben 9 százalékos deficitet kellene leküzdeniük. Egy ilyen szám láttán Brüsszelben a szívükhöz kapnak, és olyan megszorításokra kényszeríthetik a skótokat, hogy mindjárt elmegy a kedvük a tagságtól.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.