Megismételné a függetlenségről szóló népszavazást a skót kormány, ennek menetrendjét hétfőn közölte Nicola Sturgeon miniszterelnök. Az ötlet minden bizonnyal melengeti az EU-tagságot pártolók szívét, ám az nem ilyen világos, hasznos lehet-e a skótok vagy éppen az ott élő magyarok számára. Nézzük, mi szól a terv mellett és milyen buktatói lehetnek.

Miért éppen most vetette fel a népszavazást Nicola Sturgeon?

A brit parlament felsőháza a hét elején dönt a Brexit elindításáról szóló törvényjavaslatról, ha pedig beleegyeznek, semmi sem tartja vissza Theresa May kormányfőt, hogy elindítsa a folyamatot, amelynek célja egy kemény Brexit. Magyarul: a belső piaci tagságnak a magját is kiirtanák, csak hogy semmiképpen ne kelljen az uniós szabályokat elfogadni. Az ellenzők – a skótok, a brit ellenzék és gyakorlatilag az egész EU – szerint így a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenék, ráadásul nem is tudni, mégis milyen kapcsolatot alakítana ki London a közösséggel.

A skót miniszterelnök (vagy más néven első miniszter) hétfői bejelentése más szempontból is komoly taktikai játszmát láttat. A referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között rendezné, vagyis akkor, amikor már körvonalazódik, hogyan is fog kinézni a britek távozása az unióból, ám az még nem történt meg. (A kérelem elindítása után két évvel elvben akkor is megszűnik a tagság, ha nem sikerül megegyezniük a tárgyalófeleknek).

Biztosra lehet venni a népszavazást?

Sturgeon tervét és menetrendjét előbb a skót parlamentnek kell jóváhagynia, amit nagyjából biztosra lehet venni, miután a Skót Nemzeti Párton kívül a Zöldek is támogatásukról biztosították az első minisztert. Ez azonban csak az első lépés, a parlamenti jóváhagyás birtokában ugyanis a brit kormányt is meg kell győznie.

Ez azonban már nem jogi, hanem politikai kérdés, London pedig láthatóan nem lelkesedik a kezdeményezés iránt. Az Eurasia kutatóintézet szerint borítékolni lehet, hogy Theresa May a Brexitig mindent meg fog tenni a referendum megakadályozása érdekében. A miniszterelnök ezt már egy videóüzenetben is kifejtette:

PM: The majority of Scottish people do not want a second independence referendum. pic.twitter.com/26tahA4U0x

— UK Prime Minister (@Number10gov) 2017. március 13.

Ez meg is kezdődött. „Világosan látszik, hogy a skótok többsége nem akar egy második függetlenségről szóló népszavazást. Egy ilyen referendum megosztó lenne, és súlyos gazdasági bizonytalanságokat idézne elő a lehető legrosszabb időszakban” – szól a brit kormányfő nyilatkozata.

Ami az első állítást illeti: az elmúlt időszakban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, többen vannak azok, akik 2014 után nem szeretnének még egyszer szavazni a kérdésről, bár arányuk az elmúlt hetekben 50 százalék alá került. A második kijelentés azonban elég magas labda, a súlyos gazdasági bizonytalanságot ugyanis már a Brexit is előidézi. Más kérdés, hogy a skótok aligha úsznák meg ennyivel.

És az biztos, hogy a skótok a függetlenséget akarják?

Bár a skót szavazók majdnem kétharmada (62 százaléka) az EU-ban maradásra szavazott a tavaly júniusi népszavazáson, ebből túl messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. A 2014-es népszavazáson ugyanis több mint 55 százalék ellenezte Skócia függetlenségét. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a Brexit-népszavazás óta szép lassan nőtt, az elmúlt napokban pedig kiegyenlítődött az Egyesült Királyságból való kilépést támogatók és az ellenzők aránya.

Nicola Sturgeon és Theresa May

Justin Tallis / AFP

Kérdés persze, hogy egy esetleges kampányban milyen érvek csapnak majd össze. A kormány gazdasági bizonytalanságra vonatkozó fenyegetései nem alaptalanok, hiszen a skótok egyik fő bevételi forrása, az Északi-tengeren található olajkitermelés már távolról sem olyan aranybánya, mint három éve, amikor még 100 dollár fölött volt a nyersanyag hordónkénti ára, szemben a mostani, 50 dollár körüli szinttel.

Elképzelhető azonban az is, hogy egyes cégek – például azok, amelyek 2014-ben még távozással fenyegetőztek a kiválás esetére – most épphogy az EU-tag Skóciát választják majd az unióból „keményen” távozó Egyesült Királysággal szemben. Persze bármi más megtörténhet, attól sem függetlenül, mennyire mérgesedik el a viszony London, Brüsszel és az EU-tagok vezetői között.

Szétesik az Egyesült Királyság?

A skótok kiválása éppen olyan lenne London számára, mint a britek kiválása Brüsszelnek: rendkívül fájdalmas, de túlélhető. A túléléshez viszont az is kell, hogy más ne kapjon kedvet hasonló váláshoz. A Brexit esetében ez annyit jelent, hogy a többiek elvárnak bizonyos dolgokat, főleg a viszonosságot (egy egyszerű példával élve: ha elzavarják a szigetországban élő magyarokat, Magyarország is elküldi az itt élő briteket), ami viszont az Egyesült Királyságot illeti, a brit kormány más utat követ.

AFP / Andy Buchanan

A Brexit stratégiáját bemutató terjedelmes dokumentum maximális együttműködést ígér az országrészeknek, és új viszonyt – bármit is jelentsen ez. Az északírek mindenesetre kaptak egy komoly ígéretet: az EU-ból való kilépés után is fenntarthatják a sziget déli, független és EU-tag részével 1922 óta fennálló határegyezményt.             

Hogyan alakul a kapcsolat Londonnal?

A skót felmenőkkel büszkélkedő Donald Trump falépítési ötletét vélhetően nem veszik át a felek, Skócia és Anglia között mindenesetre ki kell alakítani a határőrizeti rendszert – hacsak London nem köt hasonló megállapodást, mint annak idején az Ír Szabadállammal tette. Ez azonban a legkönnyebben megoldható kérdés lehet.

Jóval bonyolultabb, hogy ki is fogja megvédeni az országot. Jelenleg Skóciának nincs önálló hadereje, viszont Őfelsége hadseregének mind a négy, Trident rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárója itt állomásozik a nukleáris fegyverarzenállal egyetemben. Sőt, az Argyll and Bute-nál található bázis Skócia legtöbb embert foglalkoztató munkahelye.

A 2014-es népszavazás előtt a skót kormánynak elég határozott elképzelése volt a jövőről. Miközben elköteleződést ígért és NATO-tagságot, a nukleáris fegyverek kivonását várta el a függetlenség kikiáltása után. Ez nem egyszerű feladat: becslések szerint négymilliárd fontot emésztene fel, vagy megvárják az atom-tengeralattjárók lecserélését, ami várhatóan 2028-ban indulhat el.

Tüntetés a faslane-i támaszpontnál a nukleáris fegyverek kivonásáért. A skótok nem lelkesednek a Trident programért

Lesley Martin / AFP

A pénz kérdésére sincs még megoldás. Egy független Skócia aligha kap helyet a Bank of England, vagyis a brit jegybank vezető testületében, vagyis, ha a font használatától nem is tiltják el, nem lesz szava a monetáris politikában. Az euró bevezetése sem mehet egyik pillanatról a másikra. Ennek a menetét az EU pontosan szabályozza, ám az Egyesült Királyság az egyetlen olyan ország, amely a szabályok teljesítése (vagyis az eurócsatlakozás) alól felmentést kapott. Ha a skótok teljesítik is az elvárásokat, akkor is kétéves türelmi időre van szükség, és az óra az EU-csatlakozás után indulhatna csak el. 

A független Skócia automatikusan EU-tag lesz?

Az EU vezetői az elmúlt hónapokban illedelmesen meghallgatták Sturgeont, ám ennél többre nem számíthat a skót vezetés. Az EU ugyanis nagyon komolyan veszi azt a szabályt, hogy szuverén országok közössége, azok részeivel, tartományaival, államaival nem tárgyal. (Gondoljunk csak Spanyolországra: ha Brüsszel partnernek tekintené a katalánokat, nyomukban ott loholnának a baszkok, és egy pillanat alatt összeomolna az ország politikai stabilitása.)

Nicola Sturgeont Martin Schulz még az Európai Parlament elnökeként látta vendégül tavaly

MTI / EPA / Olivier Hoslet

A függetlenség kikiáltása ezen természetesen változtatna, ám a skótok akkor sem lennének automatikusan EU-tagok, ha a népszavazás még a Brexit előtt lezajlana. A csatlakozási tárgyalásokat nem úsznák meg – igaz, nem a semmiből indulnának, hiszen EU-tagként elvben minden Skóciában hatályos jogszabály megfelel az uniós előírásoknak. Van egy köztes megoldás is: a skótok csak a belső piacnak – esetleg  a schengeni zónának – lennének a tagjai, az uniónak azonban nem.

Maradhatnak a magyar munkavállalók Skóciában?

Az viszont tagadhatatlan: a belső piaci tagság az egész vita kulcsa. A londoni kormány szeretné levetni ennek a terheit, például azt, hogy ezért szabad letelepedést, vállalkozást és munkavállalást kell engednie az EU többi tagjainak is. A skótoknak ezzel nincs bajuk – vagyis az ott élő, dolgozó vagy tanuló magyaroknak sincs mitől tartaniuk a függetlenség elérése után.

A kérdés persze az lesz, megéri-e egyáltalán maradniuk. A skót gazdaság erősségei közé tartozik a whiskygyártás és a megújuló energia is, ám összességében jóval lassabban növekszik az Egyesült Királyság egészéhez képest. Ha az olaj ára tartósan a mostani alacsony szinten marad, nagy kiugrásban nem is reménykedhetnek, miközben 9 százalékos deficitet kellene leküzdeniük. Egy ilyen szám láttán Brüsszelben a szívükhöz kapnak, és olyan megszorításokra kényszeríthetik a skótokat, hogy mindjárt elmegy a kedvük a tagságtól.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.