Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Közzétette a brit kormány a szigetország EU-ból való kilépéséről szóló stratégiáját. Az úgynevezett Fehér Könyv publikálásával a jelek szerint megvárták, hogy a brit alsóház képviselőinek többsége támogassa a Brexit elindításáról szóló indítványt.
Így némileg biankónak tűnhet a szerda esti szavazás, hiszen amíg az alapindítvány mindössze 138 szóból állt, a Fehér Könyv 76 oldalon keresztül mutatja be, hogyan képzeli el a kormány az EU-val való szakítást. Hozzá kell tenni, hogy az indítvánnyal kapcsolatban most kezdődik igazán a vita: mikor már nem az a kérdés, hogy lesz-e Brexit, hanem az, hogyan.
AFP / Kirsty Wigglesworth, pool
A Fehér Könyv alapvetően azt az irányt követi, amit Theresa May miniszterelnök január közepén felvázolt, sok újdonság nincs is benne, legfeljebb annyi, hogy saját honfitársait próbálja nyugtatni a kormány.
Minden jó lesz
Először is a támogatásokkal kapcsolatban. Az unióból közvetlenül érkező – tehát nem Nagy-Britannia, hanem a pályázók, gazdálkodók, cégek számára biztosított – pénzeket megkapják a kedvezményezettek a kiválás után is. Ha valaki egy projektre kapott pénzt, akkor a projekt lezárultáig, a gazdák a közvetlen agrártámogatásokat pedig 2020-ig – vagyis a mostani pénzügyi ciklus végéig. A kormánynak persze lesz erre forrása, hiszen az unióba való befizetést megspórolják, márpedig ők többet adnak ebbe a kasszába, mint amennyi támogatást kivesznek.
A dokumentum igyekszik megnyugtatni az Egyesült Királyság országait is. Különösen a skótoknál lesz ez nagy feladat: a Brexitről döntő népszavazás óta számtalanszor vetette fel az edinburgh-i vezetés az elszakadás tervét. Eddig úgy tűnik, őket May „egységben az erő” kijelentései sem győztek meg: a szerdai parlamenti szavazáson a Skót Nemzeti Párt mind az ötven képviselője a Brexit-törvény ellen voksolt. (Még az ellenzéki munkáspártiak frakciójában is csak 47-en.)
A brit kormány most azt mondja: az országrészek viszonyát eddig az határozta meg, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja. Ez látszólag nem jelent sokat, pedig fontos megkülönböztetés: Brüsszel ez alapján verte vissza, hogy egyáltalán szóba álljon például a katalánokkal, hogy tagságot ígérjen a kiválni készülő skótokkal, stb.
A kiválás után ez a viszony megváltozhat – állítja a stratégia: egy új viszony kialakítására nyílik lehetőség az országrészek között. Hogy ez miért lesz jobb mondjuk a skótoknak, az nem derül ki, hiszen a Fehér könyv inkább azt fejtegeti, hogy a döntéshozatal Brüsszelből visszakerül Nagy-Britanniába.
AFP / Justin Tallis
Ez azonban egyelőre távol van attól, amit a skótok és a walesiek szeretnének. A Brexitről szóló javaslat mindkét terület számára az uniós belső piacon való maradással járna – Theresa May ezzel szemben a teljes szakítást szeretné.
Az északírek eddig nem nyilatkoztak, ám ők így is kaptak már egy ígéretet: a britek fenntartják az írekkel a határ átjárhatóságát lehetővé tevő egyezményt. A CTA-t még 1922-ben, az akkor alakuló Ír Szabadállammal kötötte a korona, ehhez az EU-tagság idején sem nyúltak.
Mi lesz a magyarokkal?
Az írek mozgásánál persze az európaiakat jobban is érdeklik az unióban maradó országok polgárainak jogai. Nagyjából 2,8 millió EU-állampolgár él a szigetországban – áll a dokumentumban, amely nagyjából 80 ezerre teszi a magyarok létszámát. Nem egyirányú a mozgás: a britek közül 1 millióan költöztek át az unió valamelyik országába.
A megoldáshoz nem kerültünk közelebb az elmúlt néhány hétben: a stratégia tárgyalásokat ígér a különböző felekkel, hogy biztosítsák a jogait az említett 3,8 millió embernek. A kormány szeretett volna valamiféle megállapodást a formális Brexit-tárgyalások előtt, de ez sajnos nem sikerült – derül ki a dokumentumból.
Valószínűsíthető, hogy ez lesz a legkeményebb tárgyalási pont, így a sikertelenség annyira nem meglepő. Az sem világos egyelőre, hogy a britek hogyan képzelik a kereskedelmi viszonyt a jövőben az EU-val (illetve az EU országaival). A két dolog párban jár: a szabad kereskedelemért cserében kell biztosítani a szabad munkavállalást is, May és kormánya tehát csak úgy korlátozhatja a mozgást, ha ezzel lemond a belső piacról is. Az érv: az íreket leszámítva így is deficites a külkereskedelmük az EU-val, mellesleg a belső piacon el kell fogadni annak az egységes szabályait is, ami teher a britek számára.
De hogy mit akarnak? A cél a lehető legszabadabb kereskedelem – áll a dokumentumban, bármit is jelentsen ez. Ugyanígy nem derül ki, hogyan kívánja a brit kormány megőrizni London kiemelt szerepét az európai pénzügyi piacon – egy kemény Brexitnél az EU ezzel kapcsolatban is bekeményíthet.
