Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A brit képviselők előbb szavaztak, aztán megtudták, miről: a londoni kormány közzétette a Brexit-stratégiáját. Sokkal okosabbak nem lettünk tőle.
Közzétette a brit kormány a szigetország EU-ból való kilépéséről szóló stratégiáját. Az úgynevezett Fehér Könyv publikálásával a jelek szerint megvárták, hogy a brit alsóház képviselőinek többsége támogassa a Brexit elindításáról szóló indítványt.
Így némileg biankónak tűnhet a szerda esti szavazás, hiszen amíg az alapindítvány mindössze 138 szóból állt, a Fehér Könyv 76 oldalon keresztül mutatja be, hogyan képzeli el a kormány az EU-val való szakítást. Hozzá kell tenni, hogy az indítvánnyal kapcsolatban most kezdődik igazán a vita: mikor már nem az a kérdés, hogy lesz-e Brexit, hanem az, hogyan.
A Fehér Könyv alapvetően azt az irányt követi, amit Theresa May miniszterelnök január közepén felvázolt, sok újdonság nincs is benne, legfeljebb annyi, hogy saját honfitársait próbálja nyugtatni a kormány.
Minden jó lesz
Először is a támogatásokkal kapcsolatban. Az unióból közvetlenül érkező – tehát nem Nagy-Britannia, hanem a pályázók, gazdálkodók, cégek számára biztosított – pénzeket megkapják a kedvezményezettek a kiválás után is. Ha valaki egy projektre kapott pénzt, akkor a projekt lezárultáig, a gazdák a közvetlen agrártámogatásokat pedig 2020-ig – vagyis a mostani pénzügyi ciklus végéig. A kormánynak persze lesz erre forrása, hiszen az unióba való befizetést megspórolják, márpedig ők többet adnak ebbe a kasszába, mint amennyi támogatást kivesznek.
A dokumentum igyekszik megnyugtatni az Egyesült Királyság országait is. Különösen a skótoknál lesz ez nagy feladat: a Brexitről döntő népszavazás óta számtalanszor vetette fel az edinburgh-i vezetés az elszakadás tervét. Eddig úgy tűnik, őket May „egységben az erő” kijelentései sem győztek meg: a szerdai parlamenti szavazáson a Skót Nemzeti Párt mind az ötven képviselője a Brexit-törvény ellen voksolt. (Még az ellenzéki munkáspártiak frakciójában is csak 47-en.)
A brit kormány most azt mondja: az országrészek viszonyát eddig az határozta meg, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja. Ez látszólag nem jelent sokat, pedig fontos megkülönböztetés: Brüsszel ez alapján verte vissza, hogy egyáltalán szóba álljon például a katalánokkal, hogy tagságot ígérjen a kiválni készülő skótokkal, stb.
A kiválás után ez a viszony megváltozhat – állítja a stratégia: egy új viszony kialakítására nyílik lehetőség az országrészek között. Hogy ez miért lesz jobb mondjuk a skótoknak, az nem derül ki, hiszen a Fehér könyv inkább azt fejtegeti, hogy a döntéshozatal Brüsszelből visszakerül Nagy-Britanniába.
Ez azonban egyelőre távol van attól, amit a skótok és a walesiek szeretnének. A Brexitről szóló javaslat mindkét terület számára az uniós belső piacon való maradással járna – Theresa May ezzel szemben a teljes szakítást szeretné.
Az északírek eddig nem nyilatkoztak, ám ők így is kaptak már egy ígéretet: a britek fenntartják az írekkel a határ átjárhatóságát lehetővé tevő egyezményt. A CTA-t még 1922-ben, az akkor alakuló Ír Szabadállammal kötötte a korona, ehhez az EU-tagság idején sem nyúltak.
Mi lesz a magyarokkal?
Az írek mozgásánál persze az európaiakat jobban is érdeklik az unióban maradó országok polgárainak jogai. Nagyjából 2,8 millió EU-állampolgár él a szigetországban – áll a dokumentumban, amely nagyjából 80 ezerre teszi a magyarok létszámát. Nem egyirányú a mozgás: a britek közül 1 millióan költöztek át az unió valamelyik országába.
A megoldáshoz nem kerültünk közelebb az elmúlt néhány hétben: a stratégia tárgyalásokat ígér a különböző felekkel, hogy biztosítsák a jogait az említett 3,8 millió embernek. A kormány szeretett volna valamiféle megállapodást a formális Brexit-tárgyalások előtt, de ez sajnos nem sikerült – derül ki a dokumentumból.
Valószínűsíthető, hogy ez lesz a legkeményebb tárgyalási pont, így a sikertelenség annyira nem meglepő. Az sem világos egyelőre, hogy a britek hogyan képzelik a kereskedelmi viszonyt a jövőben az EU-val (illetve az EU országaival). A két dolog párban jár: a szabad kereskedelemért cserében kell biztosítani a szabad munkavállalást is, May és kormánya tehát csak úgy korlátozhatja a mozgást, ha ezzel lemond a belső piacról is. Az érv: az íreket leszámítva így is deficites a külkereskedelmük az EU-val, mellesleg a belső piacon el kell fogadni annak az egységes szabályait is, ami teher a britek számára.
De hogy mit akarnak? A cél a lehető legszabadabb kereskedelem – áll a dokumentumban, bármit is jelentsen ez. Ugyanígy nem derül ki, hogyan kívánja a brit kormány megőrizni London kiemelt szerepét az európai pénzügyi piacon – egy kemény Brexitnél az EU ezzel kapcsolatban is bekeményíthet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.