Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Míg az európai átlagpolgár a terrorizmusveszélyt teszi az első helyre a félni valók listáját, addig a magyarok főként a betegségektől tartanak.
Leginkább az egészségi állapotuk miatt aggódnak a magyarok: egynegyedük főleg ettől, pontosabban ennek esetleges romlásától tart a következő fél évre előre tekintve – derül ki a Nielsen nemzetközi felméréséből, amelyet az Adó.hu ismertet. A második helyen nálunk az adósság miatti, a harmadikon pedig a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos félelmek végeztek.
A tavalyi utolsó negyedévben, 63 ország 30 ezer fogyasztóját szondázó, az internet-használók kora és neme szempontjából reprezentatív mintán végzett online kutatás szerint az európai átlagpolgárt a magyartól részben eltérő félelmek foglalkoztatják. A munkahelyi biztonság ugyan e tágabb körben is bronzérmes (19 százalékkal), de Európában egyfelől a terrorizmustól, másfelől a gazdasági helyzet romlásától tartanak leginkább az emberek: mindkettőt 21 százaléknyian jelölték meg első vagy második számú aggodalmat kiváltó okként. Az egészségi állapotot csak ezeket követően, a negyedik helyen említették, 18 százaléknyian. Nálunk a top 5-be befért a bevándorlás is, holtversenyben az iskolai oktatással.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.