Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Jól átvágták az elmúlt hónapokban az Együtt politikusait, legalábbis erről posztolt blogjában Berkecz Balázs, az ellenzéki párt alelnöke, egyben Szigetvár főépítésze. Állítása szerint Nagy Csaba, a Baranya megyei önkormányzat elnöke tavaly többször is egyeztetett olyan települések vezetőivel, amelyek ellenzéki irányítás alatt állnak.
Világossá tette számukra, hogy az uniós pénzek elosztásakor háttérbe szorulnak, és legfeljebb akkor juthatnak forráshoz, ha a megyei önkormányzattal konzorciumban indulnak a pályázatokon. A tét az ország egészében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 900 milliárd forintja.
Szigetvár vezetői csak részben fogadtak szót, nem is lettek túl sikeresek: 11 pályázatuk közül még az se mind nyert, amelyet valóban a megyei önkormányzattal karöltve nyújtottak be. Ezzel 539 millió forinthoz jutottak.
A független Siklósnak ugyancsak két nyertes pályázata volt, ezek 253 millió forintot értek, a szocialista irányítású Sellye pedig egyetlen fillért sem kapott a településfejlesztési keretből. Holott az Ormánsághoz tartozó településként az ország egyik leghátrányosabb helyzetű településéről van szó, és az unió éppen ezek felzárkóztatását támogatja.
A megye fideszes fellegvárai viszont milliárdokhoz jutottak. Mohács 10 nyertes pályázata 3,3 milliárd forintot hozott a városnak, Komló több mint 1,5 milliárd forinthoz jutott, és még Bóly támogatása is megközelítette a 1,4 milliárdot. Ez utóbbinak fele annyi lakosa sincs, mint Szigetvárnak, és alig ezerrel többen élnek Bólyon, mint Sellyén.
Ez a gyakorlat ráadásul nem csak Baranyára korlátozódott, az Együtt politikusai hasonló elbánást tapasztaltak másutt is. Békésben például Simonka György fideszes országgyűlési képviselő környezete volt sikeres. A Medgyesegyházi Ipari Park Kft. 450 millió forintot nyert, Pusztaottlaka, ahol Simonka korábban polgármester volt, több mint egymilliárd forinthoz jutott.
Pedig a fideszes képviselő környezetében már e nélkül is nyomozott az ügyészség, sőt a napokban vádemelési javaslattal adta tovább az iratokat.
Veszprém megyében a Fidesz-KDNP helyi igazgatója szólta el magát, amikor úgy fogalmazott, hogy „az ajkai városvezetés érdekérvényesítésének gyengeségén” múlott, hogy a szocialista irányítású város 14 pályázatából mindössze kettő nyert, amellyel a várt 3 milliárd forrásnak alig a tizedét szerezték meg.
Aggályos az is, ahogyan a megyei közgyűlésekben döntöttek a pályázatok sorsáról. Egyrészt a szavazásra jogosult képviselők nem tájékozódhattak a pályázatok pontos tartalmáról, másrészt összeférhetetlen, hogy a megyei önkormányzatok és vezetőik éppúgy részt vesznek a pályázatok előkészítésében, mint a sorsukról szóló szavazásban.
Az ellenzéki párt ezek után döntött úgy, hogy hivatali visszaélés, költségvetési csalás, illetve hanyag kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen. Az Együtt az Európai Unió csalásellenes hivatalánál, az OLAF-nál is bejelentést tett a magyarországi gyakorlat miatt.
