Szárnyal a bitcoin, de a legismertebb kriptovalutát inkább a spekuláció és az értékmegőrzésbe vetett hit repíti, mint a valós használhatóság. Így a zuhanások is kódolva vannak.
„Egy éppen járni tanuló gyerektől nem lehet elvárni, hogy sprinteljen” – nyugtatta meg a bitcoin széles körű elfogadottságát sürgetőket egy interjújában Tyler Winklevoss, aki ikerfivérével ott sertepertélt a Facebook elindításánál, most pedig a digitális, más néven kriptovalutákban lát fantáziát. Ha szabályozott befektetési termékként a tőzsdéken még nem is hódít a bitcoin (BTC), a piaci jegyzése szárnyal, és ez milliók fantáziáját indította be. Az árfolyam már rég felülmúlta az arany unciánkénti kurzusát, és a legismertebb amerikai magántőzsdén, a Coinbase-en a 4500 dolláros határt ostromolja.
Ahogy az érdeklődés növekszik, és a digitálisan kibányászható BTC mennyisége csökken, egyre többen a 10 ezer dolláros szintet is a horizonton látják. A bitcoin egy hosszú kódsorozatból álló algoritmus, amelynek nincs két egyforma változata. Az első, ötven darabból álló készletet 2009. január 3-án tette fel az internetre egy – vagy több – magát Satoshi Nakamoto nevű, 36 éves japán férfinak mondó, a kriptográfiában járatos számítástechnikus. A mechanizmus úgy lett kitalálva, hogy 2017-től lassuló ütemben válnak hozzáférhetővé az új bitcoinok, amelyek száma 2140 körül éri el a maximális 21 millió darabot. A BTC árfolyamának rakétaszerű emelkedésében az idei évtől lassuló kibocsátás mellett szerepet játszhat, hogy már 16,5 millió darab van forgalomban. Vagyis a következő évtizedekben elvileg már csak 4,5 millió új BTC kerül piacra oly módon, hogy a tranzakciókat úgynevezett blockchain (blokklánc) módszerrel rögzítő számítógépfarmok a munkájukért cserébe kapnak belőle.
A BTC 2010 elején alig ért egy dollárcentet, s a lapok négy éve még arról számoltak be, hogy a norvég Kristoffer Koch csak 2013-ban jött rá, hogy valahol a számítógépén ott lapul 5 ezer BTC, amit 2009-ben 26 dollárnak megfelelő koronáért vett – aztán az ötödét átváltva lakást vásárolt magának Oslóban. Az első dokumentált tranzakciót pedig a magyar származású Laszlo Hanyecz floridai programozó hajtotta végre, amikor némi kerülővel két pizzát rendelt 10 ezer bitcoinért. Ami akkor 25 dollárt ért, jelenleg viszont csaknem 45 milliót.
A szárnyalás mögött mindig ott van a zuhanás veszélye. Nagyot esett a kurzus például a kriptovalutát használó illegális internetes piac, a Silk Road (Selyemút) 2013-as bezárásakor, vagy amikor 2014-ben összeomlott az akkori legnagyobb bitcointőzsde, a tokiói Mt. Gox, ahonnan 850 ezer BTC tűnt el. Az utóbbi végjátéka mostanában zajlik. Júliusban kezdődött meg Tokióban a Mt. Goxot irányító francia Mark Karpelés pere, akit mérleghamisítással vádolnak, valamint azzal, hogy az ügyfelek pénzéből 3 millió dollárnyit saját célokra fordított. A 850 ezer bitcoinból – ami akkoriban 480 millió dollárt ért – 200 ezret időközben megtaláltak. A többi jó részét pedig állítólag azon a Bulgáriában működő, de Cipruson bejegyzett BTC-e-tőzsdén keresztül mosták tisztára, amelynek orosz állampolgárságú vezetőjét, Alexander Vinniket július végén vették őrizetbe Athénban. A kriptovaluták segítségével végrehajtott, összesen 4 milliárd dolláros pénzmosással vádolt Vinnik ellen titokban már januárban vádat emeltek az USA-ban, de az amerikai hatóságok megvárták, amíg olyan országban tartózkodik, amellyel van kiadatási egyezményük.
A BTC sikerét látva százával jöttek létre a kriptovaluták, az ezeket összesítő Coinmarketcap portál több mint ezret lajstromoz. A digitális pénzek összértéke mintegy 145 milliárd dollár, a bitcoin ebből 68 milliárdot képvisel. Ezért is okozott piaci izgalmat, amikor a legnagyobb kriptovaluta fejlesztői közössége és a BTC-bányászattal foglalkozó számítógépfarmok – amelyek zöme már az olcsó áramot és szerverkapacitást kínáló, sok it-szakembert foglalkoztató Kínában működik – összevesztek. A vita monetáris lényege, hogy a BTC értékőrző legyen-e, mint az arany, vagy általánosan használt fizetőeszköz, mint a dollár vagy az euró. Jelenleg mindkét szerepet betölti, de egyiket sem elégségesen. Ha fizetőeszközzé akarják tenni, növelni kell az elszámolási sebességet, illetve a blokklánc áteresztőképességét. A BTC mögötti blockchain ugyanis legfeljebb egy megabájtos blokkokba gyűjti az egyes tranzakciókat, és azok elszámolása tíz percig is eltarthat, ami a modern pénzpiacon örökkévalóságnak számít. Az egyik tábor, a bányászok szerint a gyorsaságot a megnőtt piac igényeihez kell igazítani, míg a fejlesztők úgy vélik, ez azzal fenyeget, hogy a nagy szereplők központi szerephez jutnak, és odalesz a bitcoin forradalmi újdonságát és szépségét adó decentralizált rendszer.
Július elején kompromisszum körvonalazódott. A számítógépfarmokat működtető bányászok által fundamentalistának tartott fejlesztők belementek, hogy meggyorsítsák az elszámolási sebességet, és 2017 végéig két megabájtra emeljék a blokkok maximális méretét. Ez azonban nem bizonyult elégségesnek, a lázadók megkettőzték a szabad forráskódú kriptovalutát, és augusztus 1-jével elindították a bitcoin casht (BCH), amely nyolc megabájtos blokkok feldolgozását kínálja. A határnapon minden BTC-tulajdonos ugyannyi BCH-t kapott kvázi ajándékként a digitális pénztárcájába, amennyi bitcoinja volt, ám a bitcoin cash árfolyamát külön jegyzik. A két bitcoinvariáns együttes értéke már meghaladja a BTC augusztus 1. előtti árfolyamát. A vita lezárultával a BTC kilőtt, míg a BCH kurzusa a hétvégén ugrott nagyot, miután sikeresen tesztelték a blokklánc nyolc megabájtos áteresztőképességét. Próbatétel lesz viszont, hogy a fejlesztők végrehajtják-e időre a BTC mögötti blockchain elszámolható blokkjainak egyről két megabájtosra emelését; ha ez elmarad vagy késik, az megingathatja az árfolyamot.
A bitcoin hívei szeretnék eltüntetni kriptovalutájukról azt a stigmát, hogy főleg olyanok használják, akik az internet sötét oldalán vásárolnak illegális dolgokat vagy szolgáltatásokat, illetve pénzt mosnak. A BTC tulajdonosa ugyanis elvileg legfeljebb akkor azonosítható, ha valódi pénzre váltja a digitálisat. Ám ennek elkerülésére is vannak megfelelő jutalékért anonimitást kínáló magántőzsdék, valamint olyan honlapok, amelyek a magánszemélyek közti közvetlen tranzakciókat segítik. A kriptovaluták fölé tornyosuló árnyat erősítette, hogy a WannaCry zsarolóvírust elindítók, illetve az HBO szervereit feltörők is ebben kérték a váltságdíjat.
NAGY GÁBOR
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról – Pride, gyülekezési jogok, sátánizmus.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Belügyminisztérium államtitkára mást ígért.
