Jóváhagyták a bennmaradó EU-tagállamok, hogy a Brexit után csaknem két évig, 2020. december 31-ig átmeneti szabályok határozzák meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyát. Az átmeneti időszakot a brit kormány kérte annak érdekében, hogy rendezett módon tudjanak megegyezni a későbbi viszony – főleg a szabadkereskedelem – feltételeiről.

Ezzel a britek azt is vállalták, hogy az átmeneti időszakban elfogadnak minden uniós előírást, beleértve azokat is, amelyeket a Brexit időpontja (2019. március 29., londoni idő szerint 23 óra) és az átmeneti időszak vége között hoznak meg a huszonhetek – erősítette meg Michel Barnier uniós főtárgyaló. A francia politikus a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón elmondta: a britek megfigyelőként részt vehetnek a döntéshozatalban, de csak akkor, ha azt a többi tagország jóváhagyja.

A huszonhetek szakminisztereinek hétfői brüsszeli tanácsülésén elfogadott újabb tárgyalási irányelvek értelmében az Egyesült Királyság ezen átmeneti időszakban is részese lenne a vámuniónak és az egységes piacnak, az országnak be kellene tartania a közösségi jogot, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek (ez is magyarázza, hogy éppen a 2014–2020-as költségvetés utolsó napján jár le az átmenet), illetve alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának.

Egyes tagállamok, köztük a Bloomberg információja szerint Magyarország azt szerették volna elérni, hogy az átmeneti időszak kiterjeszthető legyen, amennyiben a felek a kitűzött határidőig nem tudnak megállapodni a főbb kérdésekben. Ezt azonban leszavazták, így a szövegbe az került, hogy "világosan meg kell határozni és pontosan megszabott időtartamra kell korlátozni" ezt az időszakot.

Sabine Weyand, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójának helyettese arról számolt be a Twitteren, hogy az irányelveket mindössze két perc alatt elfogadták a hétfői ülésen. Szakértők szerint ez annak a jele, hogy a huszonhetek nagy erőkkel próbálják fenntartani az "egységes frontot" a tárgyalásokon.