Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Szervezett csalási mechanizmust építettek ki az Elios Innovatívhoz kötődő 17 közbeszerzés körül – erre a megállapításra jutott az EU csalás elleni hivatala. Az OLAF jelentése szerint amikor a cég még részben Tiborcz Istváné volt, az önkormányzatok több pályázatot is úgy írtak ki, hogy a feltételeknek csak az Elios feleljen meg. Sőt, a pályázatoknál az volt a lényeg, hogy az elvárt feltételeknek épp megfeleljenek, de a lehető legtöbbet fizessen a megrendelő. Ha pedig ez nem lenne elég: a tanácsadó cég közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios egyik munkatársával.
Az Elios szerint csak politikai indíttatású a média érdeklődése. A kormánypárti média arra próbálta terelni a figyelmet, hogy a vizsgált időszakban az Elios Simicska Lajos Közgép-csoportjához tartozott – az pedig már más kérdés, hogy Simicska akkor még Orbán Viktor barátja és a Fidesz kedvenc oligarchája volt. Aztán az is kiderült: az OLAF-jelentés szerint a lámpás csalásokban Tiborcz István tárgyalt, akkor épp igazgatósági tagként.
Azt pedig tényleg nehéz eldönteni, melyik volt az ügyben a legcsúnyább lyukra futás: a zalaegerszegi fideszes képviselőké, akik véletlenül megszavazták a jelentés nyilvánosságra hozatalát, majd gyorsan vissza is vonták ezt, vagy a TV2-é, ahol a jelentést kiadó 24.hu helyett huszonnégy újságírót vádoltak lejárató kampánnyal.
Annyi poggyászt fosztottak ki a Liszt Ferenc repülőtéren, hogy Dél-Korea budapesti nagykövetsége figyelmeztető posztot tett közzé a Facebook-oldalán. Az utóbbi időben több koreai utas értékei tűntek el a budapesti reptéren – írták. Reagált a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is: rendkívüli ellenőrzést rendelt el.
Stiller Ákos
Egyelőre nem érződik ennek a hatása. Több más utas után Babos Tímea is beszámolt arról: amikor megérkezett a dohai versenyére, a táskáját szétvagdosva, kifosztva találta. A repülőtér vezetői pedig egy hosszú Facebook-bejegyzésben magyarázkodtak: ugyan volt olyan nap idén, amikor három bőröndből is eltűnt valami, a rendszerben kezelt csomagok 0,002 százaléka lehetett érintett. Igaz, a poggyászokat valóban nem a Budapest Airport Zrt. kezeli, a cég csak a rendszert és a szoftvert biztosítja.
Egy médiaügynökség levele landolt az ellenzéki pártok kampányfőnökeinek asztalán, amelyben visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatot kaptak. Ha nem élnek vele, csak nagyon korlátozottan tudják hirdetni magukat óriásplakátokon a választás előtt.
A kültéri reklámhordozókra specializálódott Odex olyan mennyiségben és annyira hosszú időre foglalta le a felületeket, hogy a piac kétharmadát uralja. Ismerős nevekkel ebben a történetben is találkozunk: az Odex tulajdonosa egy olyan vállalatcsoport, amelynek egyes cégeiben már Andy Vajna és Mészáros Lőrinc is tulajdonos.
A hét képe: a világ minden pontjáról vonzza a hívőket ez az amerikai imaház, ami úgy néz ki, mint egy megdöbbent csirke.
Facebook / Humor is contagious
Huszonnyolc órás munkahetet próbálnak ki Németországban – ebben egyezett meg az egyik legnagyobb szakszervezet a munkaadókkal. Az egyezséget először Baden-Württemberg tartományban, azoknál a cégeknél próbálják ki, ahol az IG Metall képviseli a dolgozókat. Aki a gyereke, idős vagy beteg rokona gondozásával van elfoglalva, kérheti, hogy 35 helyett 28 órát kelljen dolgoznia. A szakszervezet ezért cserébe abba belement, hogy a 28 óráért kevesebb pénz járjon, ahogy abba is, hogy aki ezt megengedi, annak a munkaidejét heti öt órával növelheti a cég.
Reviczky Zsolt
A megállapodás után elemzők, munkaadók és munkavállalók is azt számolgatták: van-e racionalitása egy ilyen ötletnek máshol. Abban a legtöbben megegyeznek, hogy ez csak egy nagyon jó állapotban lévő gazdaságban működhet, ahol épp szinte teljes foglalkoztatás is van – Németországon kívül ilyen most nem sok akad. Ugyan a cégeknek is jó eredményt hozhat, ha nem terhelik túl a dolgozóikat, azt a magyar példán is láthatjuk: a rövidített munkaidő csak ott terjedhet el igazán, ahol elég sokat keresnek az emberek ahhoz, hogy vállalhassák a kevesebb munkáért járó kevesebb fizetést.
Egyre több helyen panaszkodnak arra, hogy heti 2-3 napra is bezárnak a boltok – csakhogy 219 olyan falu is van az országban, ahol már annak is örülnének, ha legalább egy kisboltjuk lenne. Olyan helyek is akadnak, ahonnan 20-40 kilométert kell utazni, hogy ne csak mozgóárusnál vagy az uzsorásoknál lehessen vásárolni. Amikor egymás mellé tettük a láncok áruházkeresőinek térképeit, négy olyan területet is találtunk az országban, ahol több tucat kilométeres körzetben szinte senkinek sem éri meg boltot üzemeltetni.
A gazdaság vezetői szerint mindez természetes. Varga Mihály például arról beszélt, nem tapasztalt olyat, hogy vállalkozók bajba kerültek volna az ágazatban. Parragh László szerint pedig „a világ folyamata ilyen, a fiatalok elmennek a városba, elmennek egy nagyobb településre, netalántán külföldre, és a nyugdíjasok maradnak ezekben a kis falvakban”.
Óriásit zuhant az amerikai tőzsde, a Dow Jones-index a hét elején rövid idő alatt eddig soha nem látott mértékben, 1600 ponttal esett – és azóta sem látszik javulni a helyzet, a hét utolsó két napján is jelentős zuhanás volt. Ezt lassan újra kell számolni, de az első sokkban a legnagyobbat Warren Buffett bukta, ő ötmilliárd dollárt vesztett, Mark Zuckerberg 3,6, az Amazon-birodalmat vezető Jeff Bezos pedig 3,26 milliárd dollárral lett szegényebb egyetlen nap alatt.
AFP / Bryan R. Smith
Az amerikai visszaesést más kontinensek tőzsdéi is követték, így a magyar is. Arra azonban minden befektetőt figyelmeztettek a szakértők: nem érdemes kapkodni.
Tízszer annyi megtakarításuk van a nyugat-európaiaknak, mint a magyaroknak – derült ki az OECD felméréséből. A magyarok, ahogy a régiónkból mindenki, ragaszkodnak a készpénzhez. A betétektől viszont teljesen elfordultak, és a részvények sem hozzák lázba őket.
Míg nyugaton az egy főre jutó átlagos vagyon megközelíti a 27 millió forintot, Magyarországon mindössze 2,6 millió forintról beszélhetünk. És ez is csak egy átlagos érték, van a lakosságnak egy jelentős része, amelynek semmilyen megtakarítása nincsen, míg egy szűk réteg az átlaghoz képest jóval nagyobb összeg felett rendelkezik.
