Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Nem csak a jogállamisággal kapcsolatban belengetett forrásvesztés miatt lehet félnivalója a magyar kormánynak az új, 2021-2027-es EU-büdzsé tárgyalásakor. Az egyik fő támogatási keret, az Európai Szociális Alap jövőjéről szóló javaslat Politico által kiszivárogtatott tervezete alapján más, a kormánynak nem tetsző feltételeket is szabnának a 101 milliárd euró elosztásakor.
A magyar kormány számára az egyik legfájóbb pont az lehet, hogy a szociális támogatások elosztásánál szempontként jelennek meg az úgynevezett országspecifikus ajánlások. Vagyis részben arra szánni kell pénzt, amit az Európai Bizottság problémaként megnevez ezekben az értékelésekben.
Márpedig ezeknél a leggyakrabban visszatérő bírálat éppen szociális jellegű: a közmunkaprogram, illetve az, hogy a magyar kormánynak ugyan sikerült visszaszorítania a munkanélküliséget, ám – részben a közmunka miatt – a munkavállalók jelentős része rendkívül kevés pénzből kénytelen megélni.
A jövőben a források legalább 25 százalékát fordítanák a társadalmi kirekesztés leküzdésére, és azt is elvárják a tagországoktól, hogy a legszegényebb rétegek segítésére különítsenek el egy meghatározott részt – legalább 2 százalékot. A legszegényebb régióknak pedig legalább 15 százalék jár – ilyen van nálunk, ahol a miniszterelnök nemrég azt a célt tűzte ki, hogy Európa öt legjobb helyének egyikévé teszi az országot.
A bizottság azt is elvárná, hogy a tagállamok a szociális partnerekkel és a civil társadalommal összefogva küzdjenek, és a támogatás egy részét is ezeknek a szervezeteknek az erősítésére kell szánniuk.
A legkeményebb rész a javaslatból azonban nem is ez, hanem az, amelyik a menekültválságra hivatkozva arra utal, hogy az alap forrásaiból segíteni kell az unión kívülről érkezők társadalmi integrációját, ráadásul az uniós közös fellépés szellemében. Az nem világos, hogy ez arra utal-e, amit korábban Angela Merkel német kancellár is felvetett. A források elosztásánál szerinte figyelembe kellene venni, hogy egy tagország milyen erőfeszítéseket tesz a válság elleni közös fellépés érdekében. A közös fellépést pedig szinte naponta utasítja el a magyar kormány.
