szerző:
Szlavkovits Rita

Nehéz fizikai munkára küldtek egy férfit, miután a rokkantsági felülvizsgálaton erre egyszerre alkalmasnak találták. Egy utcai támadásban megrokkant nőnek pedig hitelt kellett felvennie, hogy átvészelje a járadékának lecsökkentését. Az Alkotmánybíróság a rokkantellátásokról szóló törvény újragondolására kötelezte a parlamentet, de a megalázó tortúrákon átesettek nem sok jót várnak ettől.

„Ne írja le a nevemet, most márciusban kell az újabb felülvizsgálatra mennem, még azt a keveset is elveszik, amit öt évvel ezelőtt megadtak” – kéri munkatársunkat az a cukorbeteg férfi, aki több fokozatban kapott egyre alacsonyabb rokkantsági besorolást, legutóbb munkaképesnek ítélték és elküldték fát vágni, ahonnan egyből hazaküldte a munkavezető, ahogy meglátta. Cikkünkben Imreként fogunk hivatkozni rá.

A megváltozott munkaképességűek, vagyis a leszázalékoltak, rokkantak ellátását hat évvel ezelőtt alakították át, innentől kezdve lényegében minden érintettnek komplex rokkantsági felülvizsgálaton kellett átesnie, amely alátámasztja, hogy milyen állapotban van: az új rendszer szerint is rokkant, vagy munkaképes. 2012-től kezdődően sorra bukkantak fel a történetek arról, hogy egyesek állapota az új vizsgálat alapján nagyot javult, ezzel együtt az ellátásuk összege csökkent, vagy akár arról, mint Imre esetében, hogy váratlanul az is kiderülhetett, hogy valaki kemény fizikai munkára is képes.

Többen belevágtak egy-egy, számukra kedvezőtlen felülvizsgálati döntés után abba, hogy bebizonyítsák az igazukat, de a többség csak némán várta, hogyan alakul a sorsa. Ügyükben talán fordulatot hozhat, hogy az egyik ügy az Alkotmánybíróságig jutott, a testület pedig úgy döntött, hogy márciusig finomítani kell a vonatkozó törvényt úgy, hogy az ne csupán az egészségi állapot egzakt, százalékos felméréséről rendelkezzen, hanem egyedileg mérhessék fel egy-egy beteg állapotát. 

Vajon mit várnak a még a korábbinál is nehezebb helyzetbe került emberek a testület közelmúltban született ítéletétől? Erről kérdeztük interjúanyainkat. Imre például azt mondja, „nem tudom, hogy mit hozhat ez a döntés az Alkotmánybíróságon, én olyan megalázó procedúrákon mentem keresztül, azon már nem változtat semmi. A kislányommal élek, a járadékból, meg a családi pótlékból, tavasszal meg jön az újabb felülvizsgálat, már most rettegek tőle.”

©

„Azt mondták, hogy kövér vagyok, menjek dolgozni”

„Már 15 évesen kemény fizikai munkát végeztem, aztán 20 éves koromban kiderült, hogy súlyos cukorbeteg vagyok, édesanyámmal éltünk ketten. Ő is nagyon beteg volt, én ápoltam, aztán a halála után összeroppantam, egyik betegség jött a másik után, a cukorbetegség miatt meghíztam, aztán az ízületeim is odalettek, végül 2000-ben 67 százalékos rokkantságot állapítottak meg. Amire a  2013-as felülvizsgálaton aztán 50 százalékos besorolást kaptam, sőt a fellebbezésem utáni vizsgálaton már egyenesen 33 százalékot adtak” – meséli Imre, akit a másodfokú felülvizsgálaton porig is aláztak. A férfi akkoriban 150 kilót nyomott, ráadásul szerinte az orvos még ki is gúlyolta emiatt. A felülvizsgálatok miatt hónapokra egy fillér nélkül maradt, ma 39 800 forint járadékot kap, munkaképesnek minősítették, de azon kívül, hogy elküldték favágónak, abban a kisvárosban, ahol iskoláskorú kislányával élnek kettesben, munkát nem talál.

„Hitelt kellett felvennem”

„Még egészen fiatal koromban, egy utcai támadásban szenvedtem komoly fejsérülést, az agytörzs sérült, amivel eleinte alig tudtak mit kezdeni az orvosok” – fog bele történetébe Mónika. „Újra kellett járni tanulnom, és biciklire többet nem tudtam ülni” – idézi vissza a nő a régi esetet, aminek következtében végül 67 százalékos rokkantságot állapítottak meg nála még 2000-ben. Ez pár év múlva a jogszabályok módosítása nyomán 53 százalékos egészségkárosodásra változott, de ezzel a pénze nem lett kevesebb. Mónika eközben egy megváltozott képességűeket foglalkoztató munkahelyen dolgozott.

Mónika
©

Az orvosai a kezdetektől fogva sokat kutatták a központi idegrendszeri sérülései következményeit. Azt mondták, mindent megtesznek azért, hogy az állapotának folyamatos romlását lassítsák. Ennek ellenére a 2013-as, új rend szerinti felülvizsgálaton azt állapították meg Mónikánál, hogy két évvel később akár teljesen egészséges is lehet, így a 40 százalékos kategóriába sorolták, amivel az addigi hatvanezer forintról a felére csökkent a járadéka is. Móni fellebbezett a döntés ellen, sikerrel, mert utána 50 százalékos besorolást kapott. Az újabb döntésig hónapok teltek el, és a rehabilitációs intézet egy adminisztrációs hiba miatt akkor is utalta a pénzét, amikor egy ideig betegállományban volt. Aztán utána vissza kellett fizetnie a pénzt, járadékát letiltották, hitelt kellett felvennie, hogy átvészelje ezeket a hónapokat.

„Nem haragszom senkire”

„Mire ez az egész nyugvópontra jutott, addigra kiderült, hogy áttétes mellrákom van” – folytatja történetét Mónika. A daganat ugyan kitapintható volt, de 2015-ben heteket kellett volna várni a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatokra, ezért családi összefogással tudták elérni, hogy egy másik városban végezzék azokat el, ez persze újabb és újabb költséget jelentett. Végül nyirok- és csontáttétet állapítottak meg, 6 kemoterápia, mellkasi műtét, majd 33 sugárterápia, hormon és csontterápia következett. Közben folytatódtak a neurológiai kezelések is. „Mindezeket túlélve 87 százalékos mértékű egészségkárosodott lettem, ezt legutóbb visszavették 83 százalékosra. „Nemhogy meggyógyultam, hanem inkább mintha belebetegedtem volna ebbe az egészbe. Én nem haragszom senkire, nem is várok semmi fordulatot” – mondja a nő.

Sokan kiszorultak az ellátásból amiatt, hogy nem volt meg a rokkantnyugdíjhoz szükséges biztosítotti idejük, náluk az nem is számított, hogy milyen az állapotuk. Ezt egy kicsit kozmetikázták idén, az év elején, de nagy áttörést nem hozott. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a szükséges módosításokat március 31-ig kell a parlamentnek végrehajtania.

Ugyanerről a témáról az e heti HVG-ben is olvashatnak. A hetilap cikke emlékeztet arra, hogy a rokkantosítások korábban elég nagyvonalúan történtek, a hatósági szigor azonban nem a rendteremtés, hanem a spórolás jelszavával indult, három évre 217 milliárdos spórolás volt a kormányzat célkitűzése.

Ezek után a rokkantsági nyugdíj gyakorlatilag megszűnt, pontosabban feváltotta a rokkantsági ellátás, amit egy felülvizsgálat nyomán lehetett megszerezni. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint a 2012-es komplex felülvizsgálatokban részt vevő 44 ezer személyből 4700-an estek ki az ellátórendszerből, mivel egészségkárosodásuk mértéke elmaradt a 40 százalékos határtól. Rehabilitálásra a betegek 25 százalékát küldték, nekik egy–három évig járt az ellátás, ám utána ők is kiestek a rendszerből.

További részletek az e heti HVG-ben.

©

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Női kézilabda-Eb: legyőzte Romániát, de kiesett a magyar válogatott

Női kézilabda-Eb: legyőzte Romániát, de kiesett a magyar válogatott

Orbán: Ez egy jó törvény, jót fog tenni a munkavállalóknak!

Orbán: Ez egy jó törvény, jót fog tenni a munkavállalóknak!

Veronai buszbaleset: folytatódott a per, de a sofőr most sem jelent meg

Veronai buszbaleset: folytatódott a per, de a sofőr most sem jelent meg

Visszavágnak Amerikának: büntetik azt a munkavállalót, aki iPhone-t vásárol

Visszavágnak Amerikának: büntetik azt a munkavállalót, aki iPhone-t vásárol

"A strasbourgi éttermekben tovább buliztak az emberek"

"A strasbourgi éttermekben tovább buliztak az emberek"

Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését

Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését