„Nekünk is van részjegyünk, még a szüleim tették be az akkor nem kis pénznek számító tízezer forintjukat, fontolgatom, hogy kivegyem” – mutatja Borzán Jánosné a papírt, hogy ők is tulajdonosai a Békés Takarék Szövetkezetnek. Ehhez képest a szövetkezet közgyűlési döntéséről csak a határozat számát küldték meg számukra, amikor a bezárásról döntöttek.

Borzán Jánosné és Dávid Jánosné

hvg.hu

 „Az idős nyugdíjasok járnak a legrosszabbul, végre megszokták, hogy ne a párnacihában tartsák a pénzüket, most majd tehetik vissza” – magyarázza Borzánné, aki tagja a lőkösházi képviselő-testületnek, de könyvelőként dolgozik a faluban, és őstermelő is, így több oldalról is érintett a helyi kirendeltségek megszüntetésében.

A Békés Takarék, a szövetkezeti pénzintézetekkel, több lépcsőben léptek fúzióra egymással, ez a folyamat 2017 decemberében zárult le. Az ötlet nem új: a hatvanas években alapított helyi takarékszövetkezetek integrációja már a rendszerváltás környékén felvetődött. A folyamat azonban 2010 után indult meg igazán, amikor megalakult az ennek a lebonyolítására hivatott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a TakarékBank.

Stiller Ákos

A folyamat nem volt problémamente: két és fél évvel ezelőtt, az azóta elhunyt Demján Sándor rohant ki az integráció menetét látva, akkor a kisrészvényesek vagyonának elrablásával vádolta a központi takarékbankot. A TakarékBank cáfolta a vádakat, szerintük önálló banki tevékenységüknek köszönhetően értek el jó eredményeket, ráadásul, a takarékszövetkezetek az állampapírok ügynöki tevékenységéért szép summát is könyvelhettek el. Végül a vádaskodás elült, majd az integráció újabb etapjaként két hullámban is lezajlottak fúziók, aminek köszönhetően mára 12 regionális szövetkezet maradt az országban. Sőt, novemberben végén azt jelentette be a TakarékBank, hogy 2020-ig egyetlen, univerzális nagybankká olvasztják össze a csoport bankjait.

Most már biztos: megabank lesz a takarékokból

Évi 25-30 milliárd forintos költségcsökkentés a cél.

Az ügyfeleket eddig nem is érintette a fúzió. Ráadásul, éppen a Békés Takarék reklámozta ezt azzal a szlogennel, hogy

Helyben a megoldás.

"Fontolgatjuk, hogy kivesszük a részjegyeinket”

„Karácsony előtt kezdtek el jönni a hírek a bezárásról, felhívtam a számlavezető takarékomat, ahol közölték, hogy nem adhatnak felvilágosítást” – magyarázza Borzán Jánosné, aki szerint nem a racionalizálással van alapvetően a problémájuk, hanem azzal, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően, és nem a feltételeket teremtették meg elsőként, amelyek mellett elviselhető lenne a fiókbezárás.

„Mi hoztuk létre valamikor a kis pénzintézeteket a saját pénzünkből, most is tagok vagyunk a szövetkezetben, nekünk is van részjegyünk. Annyit csak megérdemeltünk volna, hogy tájékoztassanak bennünket? Most akkor vegyük ki a pénzünket?” – kérdezi az asszony, aztán sorolja a problémákat.

A lökősházi takarék

hvg.hu

„Az idősek hogyan fogják használni a bankkártyáikat? Ha mégis meg tudják tanulni, akkor lesznek-e terminálok? Most egy működik a faluban, mindenhonnan idejárnak a környékről, akkor ott állunk majd sorba, ha kiürül, hogy feltöltsék? A szomszéd faluban, Dombiratoson meg se posta, se terminál nincsen, ott mit csinálnak majd? Mert ott is megszűnik. De ha lesz mobilbank, majd egyszer, meg kártya, meg minden, akkor egyszer egy hónapban felvesszük a pénzünket és betesszük a párnacihába?” – sorolja indulatosan az érveit a képviselőasszony, aki szerint végre mindennapi dolog lett, hogy a szövetkezetben tartják a pénzüket, csak a szükséges összeget tartják maguknál.

Ráadásul Lökösháza egyik felén alig van térerő, a mobiltelefonokat az utcán tudják jószerivel használni, így a netes ügyintézés is nehezen mehet néhány helyen. Egy éppen Borzánné Marikához beeső asszony a személyes kapcsolatot félti, vele segítőkész volt a bank, mikor egy kezességvállalása kapcsán, az adós halála után a család szinte összes jövedelmét zárolták. „Számíthatnék-e egy vadidegen helyen hasonló segítőkészségre?” – teszi fel a kérdést Dávid Jánosné.

„A polgármester asszony már intézi az aláírásgyűjtést, gyűjteni fogjuk mínusz húsz fokban is” – búcsúzik Borzán Jánosné.

„Legalább heti kétszer legyen nyitva”

„Már egy hete beadtuk az aláírásgyűjtéshez a szükséges adatokat, várjuk a visszajelzést, amint megkapjuk, nekilátunk” – fogad Szűcsné Gergely Györgyi, Lőkösháza polgármestere. „Az összes közmunkás, a civil szervezeteink itt bonyolítják az ügyeiket. Velük most mi lesz?” – indokolja a falun végigsöprő felháborodást Szűcsné. „Eljött hozzánk még karácsony előtt a kevermesi takarékszövetkezet egyik vezetője, aki elmondta, hogy veszteséges a kirendeltség, mert egy év alatt legfeljebb egy személyi és két vállalkozói hitelt adtak ki, kicsi a forgalmuk. Lehet, de az biztos, hogy ide folyik be a helyiek földalapú támogatása, a lakosság tizede itt vezeti a számláját” – érvel a polgármester. Azt is hozzáteszi: nem azt akarják elérni, hogy minden nap, reggeltől délutánig szolgáltassanak, de egy héten egyszer-kétszer tartsanak ügyfélfogadást helyben.

„Sokan a magukénak is érzik a takarékot, hiszen ők maguk, vagy a családjaik alapították, most meg egy szó nélkül elviszik” – mondja a polgármester is.

„Mi tulajdonosok vagyunk!”

„Én már kitettem a részjegyemet, nem akarok egy ilyen szövetkezetnek a tagja lenni” – ezt Csala István, lőkösházi családi gazdálkodó mondta, aki szerint sokan abban bíztak, hogy nő, erősödik a takarék, és így egyre jobbak lesznek a szolgáltatások, de nem ez történt. "Ennek a nagy cégnek nincs erre akarata” – teszi hozzá a vállalkozó. Harciasabban gyűjti az aláírásokat Tamás József magyarbánhegyesi képviselő, aki szerint ők hozták létre a helyi takarékot, de az ő pénzükből is él. A településen február közepén zár be a Békés Takarék helyi fiókja.

A Facebookon meghirdetett akcióhoz fűzött kommentekből az is kiderül, hogy például Heves megyében is számos településen bezártak fiókok, ott még decemberben. Csányban is gyűjtöttek aláírásokat, de hiába, ennek ellenére lehúzták a rolót.

Nem most kezdődött

Vannak olyan polgármesterek a felháborodottak mellett, akik szerint teljesen felesleges az aláírásgyűjtés, hiszen a lakosok többsége már régóta máshol bankol, sőt, a legtöbb önkormányzat is más pénzintézetnél vezeti a számláját. Pont azért döntöttek így többen, mert a helyi takarékok nem tudtak megfelelő konstrukciókat kínálni számukra, ráadásul, még bankkártyákat sem bocsátottak ki. Azt persze még a bezárásokat tudomásul vevők is elismerik, hogy szerencsésebb lett volna, ha előbb az alternatív megoldásokkal és tájékoztatással állnak elő a szövetkezetek, és csak később húzzák le a rolót.

Egy nagyobb hullámban már 2017 végén is bezártak vidéki kirendeltségeket, most, ahogy ezt tavaly év végén a TakarékBank Zrt. be is jelentette, a vidéki fiókok harmadára is lakat kerülhet.