A szavazást segítő internetes oldallal is igyekszik élénkíteni a választói aktivitást az Európai Parlament. A 24 nyelvű, magyarul a https://www.europai-valasztasok.eu/ címen elérhető oldal a májusban esedékes EP-választásra való felkészülést segítő, a voksolás menetéről szóló útmutatót is tartalmaz.

Lépésről lépésre, kérdés-felelet formában magyarázza el a nemzeti választási rendszert, és tájékoztat egyebek között a választás (Magyarország esetében egyelőre nem hivatalos) napjáról, a választási korhatárról, a regisztrációs határidőről, a szavazáshoz szükséges dokumentumokról. Az oldal az országonként jelölt képviselők számát és a nemzeti választási hatóság elérhetőségét is tartalmazza.

Az egyes tagállamokról szóló oldalak az ország saját nyelvén és angolul is elérhetők.

A weboldalról kiderül, hogyan lehet külföldről - az unión belülről vagy akár kívülről -, esetleg meghatalmazott révén leadni a szavazatokat. Ez az információ főként az Egyesült Királyságban élő, több mint hárommillió uniós állampolgár számára nyújthat segítséget.

A weboldalon emellett információk találhatók az Európai Unióval, a vezető jelöltekkel és a választás utáni eseményekkel kapcsolatban. Az érdeklődők megtudhatják, hogyan kapcsolódhatnak be abba a figyelemfelkeltő kampányba, amely a választási részvételt kívánja ösztönözni. Az önkéntes részvétellel zajló kampánnyal kapcsolatos információk egyébként a Szavazni fogok oldalon érhetők el, itt lehet csatlakozni is.

Az európai választások oldal ezen túl linket tartalmaz az Európai Parlament választásokkal kapcsolatos híreihez és a választási eredményeket tartalmazó weboldalhoz, valamint elérhetőséget az EP képviselőcsoportjaihoz és az európai politikai pártokhoz.

A magyarok – akárcsak öt éve – most is 21 képviselőt juttathatnak szavazataikkal az Európai Parlamentbe. A közvélemény-kutatások a Fidesz előnyét mutatják, a kormánypárt akár 13-14 mandátum megszerzésére is esélyes lehet. Európai szinten a választás fő tétje az, hogy mennyire erősödhetnek meg a populista, sokszor euró- vagy EU-ellenes szerveződések.

Magyarországon a részvétel az előző, 2014-ben rendezett EP-választáson jócskán elmaradt a parlamenti választásokon megszokott részvételtől: mindössze az arra jogosultak 29 százaléka adta le voksát. Ez az arány idén magasabb lehet – az Eurobarometer előzetes felméréséből legalábbis az derült ki, hogy a magyarok háromnegyede tud a választás dátumáról, ami jóval magasabb, mint a 41 százalékos uniós átlagarány.