Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A lap a köztársasági elnök környezetére hivatkozva azt írta, hogy Macron a népszavazást tartja az egyetlen megoldásnak a sárgamellényes mozgalom okozta válság megoldására. "A végső megoldás a referendum, és nekifutunk. A nagy nemzeti vitával az elnök bebizonyította, hogy megvan a személyes tartaléka beindítani a gépezetet" - írta a lap meg nem nevezett elnöki forrásokra hivatkozva.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők 2018. november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget, több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. A köztársasági elnök kezdeményezésére az országot érintő legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekről január 15-én vitasorozat kezdődött országszerte 2 ezer helyen, amelyben Macron személyesen is részt vesz. Eddig három alkalommal több mint hat órán át válaszolt polgármesterek, állampolgárok és sárgamellényesek kérdéseire, aminek következtében lassú emelkedésnek indult a tetszési mutatója.
A sárgamellényesek egy része azonban a vita ellenére is folytatja a tiltakozásokat: szombaton mintegy 60 ezren tiltakoztak országszerte a rendőri erőszak, elsősorban a gumilövedékek rendszeres használata ellen a tüntetéseken. A JDD úgy tudja, hogy a választások lebonyolításáért felelős belügyminisztériumban a múlt héten felvették a kapcsolatot a nyomdákkal annak érdekében, hogy a május 26-ra tervezett EP-választásokkal egyidőben a népszavazást is meg lehessen tartani "amennyiben az államfő is megerősíti a menetrendet". A végső döntést Emmanuel Macron egy héten belül hozza meg - írta a lap.
A népszavazásra bocsátandó kérdéseket azonban még nem határozta meg az elnöki hivatal, azokat a nagy nemzeti vitáról március második hetében elkészülő konklúziók alapján fogalmaznák meg, elsősorban az intézményi reformokról: a képviselők számának csökkentéséről, a mandátumhalmozás megszüntetéséről, a kötelező szavazásról, a részvételi demokráciáról. A vagyonadó kérdését azonban Macron nem kívánja a lap szerint népszavazásra bocsátani.
Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke vasárnap az Europe1 kereskedelmi rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában arra figyelmeztetett, hogy a népszavazás nem korlátozódhat az intézményi kérdésekre. "Ügyelni kell arra, hogy a nagy nemzeti vita ne egeret szüljön, és hogy a vita kimenetele ne korlátozódjon olyan témákra, amelyek nagyon távol állnak a franciák gondjaitól" - fogalmazott Wauquiez, aki szerint arra is figyelni kell, hogy "ne szülessen döntés mindenről" még a vita vége előtt. A jobboldali politikus úgy látja, hogy az arányos szavazási rendszer bevezetése vagy a képviselők számának csökkentése nem "elsőszámú követelése" a franciáknak.
A JDD pedig arra emlékeztetett, hogy a népszavazás kétélű fegyver, mert "a szavazók arról híresek, hogy nem a feltett kérdésre válaszolnak, hanem annak, aki felteszi azokat, mégpedig megbüntetve őt".
