Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Vita van a kormány és a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport között, ennek látványos megnyilvánulásaként pocskondiázott a Budapest-ügyi helyettes államtitkár. Lehet, hogy tényleg a kosz és a csikkek zavarják a kormányt, esetleg a tervezett vasúti kapcsolat miatt vitáznak, vagy amiatt, hogy egy stratégiai cég még nem az államé?
A kormány álláspontját képviselte, nem pedig magánvéleményének adott hangot Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, amikor páros lábbal szállt bele a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be – mondták a hvg.hu-nak névtelenséget kérő források, no meg a józan paraszti ész. (A Fidesz háza táján nem díjazzák a kibeszélést, a kormánypárti médiaholding vezetője, Varga István néhány napja azonnal megkapta a selyemzsinórt ilyesmiért). Az Airportal szakoldalon olvasói levélként megjelent írásból arra lehet következtetni: vita van a kormány és a Budapest Airport között, Schneller támadása ennek látványos megnyilvánulása volt.
Hardy Mihály, a cég kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, nem kívánják kommentálni a helyettes államtitkár kritikáit, annyit jegyzett csak meg, hogy Schneller jórészt épp azokat a problémákat hánytorgatta fel, amelyekkel a cég is tisztában van, és amelyeknek orvoslására bevezetendő intézkedéseit két nappal korábban jelentette be. (Schneller levelében azt írta, épp ezekre a bejelentésekre reagál.)
Schneller Domonkos támadása mögött három indok állhat (illetve ezek valamilyen kombinációja):Ami az első tételt illeti, tény, hogy a reptéren a mosdók tisztasága, felszereltsége, a dohányzóterasz állapota stb. hagy maga után kívánnivalókat, ezek ráadásul olyan dolgok, amelyeket különösebb anyagi ráfordítás nélkül meg lehetne oldani, sőt már réges-régen rendezni kellett volna. A felelősség pedig a Budapest Airporté, még akkor is, ha a problémákat a reptéren működő egyik vagy másik cég okozza. Tény továbbá, hogy a reptér kicsi, mára már túlzsúfolt, sok gépre a betonról kell felszállni, az ezzel kapcsolatos kellemetlenségek megszüntetése viszont már nagyon komoly beruházásokat igényel, ami folyamatban van: a Budapest Airport 225 milliárd forintért épít új terminált a meglévő kettő mellé.
A helyettes államtitkár arra vonatkozó kifogása, hogy a reptér belső terei puritánok, az utazókat nem fogadják híres helyiek portréi, mint Stockholmban, már ízlés kérdése, olyanokról pedig nem nyitnánk vitát.
Levelében Schneller felemlegeti, hogy a Budapest Airport árbevétele 2017-ben 80 milliárd, üzemi eredménye pedig 40 milliárd forint, ezek alapján azt állítja, „nálunk üzemel a kontinens egyik legjövedelmezőbb repülőtere”, csak éppen az alapvető dolgokra nem költenek. A valóság ugyanakkor az, hogy a Budapest Airport Zrt. egyáltalán nem jól menő vállalkozás. Schneller számai stimmelnek, ugyanakkor a cég adózott eredménye (ez az, amit a köznyelvben profitnak hívunk) csak 2016-ban fordult pozitívba, a megelőző években a vállalat veszteséges volt. Ráadásul hatalmas, több százmilliárd forintos tartozást görget magával. A pénzügyi helyzet 2017-ben javult, abban az évben már 10 milliárd forint volt a profit, az adósságot pedig levitték 450 milliárd forintra.
Lehetséges, hogy a reptér kiépítendő vasúti kapcsolata miatt van vita a kormány és a Budapest Airport között. Homolya Róbert, a nyáron kinevezett MÁV elnök-vezérigazgató a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, a Budapest Airport, mint a reptér üzemeltetője, megtorpedózhatja a vasút megépítését. Ráadásul egyelőre nem világos, miféle vasúti kapcsolatot akar a kormány építeni.
2019 elejéig úgy volt, hogy a meglévő, szolnoki MÁV-vonalra építenének egy hurkot a reptérhez. Aztán a hvg.hu kiderítette, hogy a kínai állami CRCC vasúti járműgyártó is bejelentkezett a projektre egy teljesen más, közvetlen vonal tervével, amely a Keleti pályaudvart kötné össze a reptérrel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu-nak akkoriban azt mondta, „a kormány több helyről is kapott megkeresést, és több céggel is tárgyal annak érdekében, hogy minél előbb létrejöhessen a direkt vasúti kapcsolat a Liszt Ferenc reptérre”. A Budapest Airport pedig csak annyit reagált, hogy „üdvözöl minden olyan vasúti fejlesztést, amely összeköti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a vasút hálózatával, hiszen minden ilyen megoldás az utasok kényelmét és érdekeit szolgálja”.
Ide tartozik, hogy a budapesti kormányhivatal visszavonta a ferihegyi terminálépület elé tervezett parkolóház építési engedélyét. Az építési engedély visszavonását nem indokolta a kormányhivatal, de a reptér által megkezdett parkolóház a korábban említett Budapest–Cegléd–Szolnok-vonali leágazást nem, a kínai vasút végállomásának a helyét annál inkább ütné.
Általánosságban a Fidesz nagy híve a központosításnak, az elmúlt nyolc évből a teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a kórházakat, az iskolákat, az önkormányzatok anyagi és hatóköri eljelentéktelenítését. Mindeközben itt van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, amely tagadhatatlanul az egyik legfontosabb nemzetstratégiai eszköz, az ország legnagyobb polgári légikikötője, ezt látja először a külföldről Magyarországra érkező emberek legnagyobb része, ez az utolsó élménye Magyarországból a kiutazóknak. És a kormánynak – azon túl, hogy 2011-ben átnevezte a légikikötőt – gyakorlatilag semmiféle közvetlen ráhatása sincs a repteret üzemeltető Budapest Airport működésére, mivel nincs benne nemhogy többségi, de semmiféle tulajdona.
A Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány privatizálta 2005-ben, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát adták el a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig. A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott).
A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének. Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Ehhez képest 2011-ben – opciós jogát érvényesítve – 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését is arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”. A Hochtief-csoport 2013-ban (a teljes reptér-portfóliójával együtt) eladta a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető Avialliance GmbH., kisebbségi tulajdonosa a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton Investments Ltd.
A hvg.hu információi szerint egyébként valamiféle vita ugyan van a Budapest Airport és a kormány között, de nem valószínű, hogy vissza akarnák államosítani a céget. Holott akár ez sem lenne meglepő, egyrészt a kisebbségi részesedés eladása előtt ezt többször belengették, másrészt az Orbán-kormány már csinált ilyesmit a múltban, és megjárta. A 2B terminált a kanadai Airport Development Corporation (ADC) építette, a cég résztulajdonában levő Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. pedig az 1998-as átadás után 2010-ig kapott jogot az üzemeltetésre. Majd jött az első Orbán-kormány, és ezt 2001-ben egy tollvonással megszüntette, az üzemeltetést pedig a Budapest Airportra bízta.
A kanadai cég a Világbank mellett működő vitarendező fórum, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) előtt pert indított emiatt, amit meg is nyert, a magyar államnak 77 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie.
Ha esetleg a kormány mégis úgy dönt, hogy visszaveszi a reptér üzemeltetését, akkor meg kellene győznie a jelenlegi tulajdonosokat (de minimum az Avialliance-t) arról, hogy adják el a részesedésüket, ami korántsem biztos, hogy sikerülne, különösen most, amikor a Budapest Airport végre nyereséges lett. Ami a cég értékét illeti, a 2017-es évre 568 milliárd forintnyi eszközállományról számolt be, illetve egy nagy tőkeemelés után 106 milliárd forintos tőkéről. Ezzel szemben ott van a közel 450 milliárd forintnyi tartozás. A 2006-ban kapott 466 milliárdos vételárra visszatérve (ami ráadásul csak a cég háromnegyede volt), az az infláció miatt ma közel 700 milliárd forintnak felel meg. A Budapest Airport pénzügyi helyzete alapján az elmúlt évek beruházásai és fejlesztései ellenére a cég jelenleg egész biztosan nem ér ennyit.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?