Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Szinte napra pontosan egy éve annak, hogy a teniszező Babos Tímea arról számolt be a Facebookon, kifosztották a csomagját a budapesti repülőtéren. Nem ő volt az egyedüli, aki így járt: volt, akitől 400 ezer forintot loptak el, más poggyásza cafatokban landolt Ferihegyen, és olyan is akadt, aki a római repülőtéren feltörve, kinyitva találta a bőröndjét. Az ügyben vizsgálat indult, több reptéri rakodót is sikerült lebuktatni.
Ezen, de főleg a reptéri zsúfoltságon és a hosszú várakozáson javíthat az önkiszolgáló csomagfeladás, amely április 1-jétől tesztjelleggel indul. Ennek lényege, hogy az utasok nemcsak a beszállókártyát, hanem a poggyászcímkét is kinyomtathatják, és önállóan, sorban állás nélkül adhatják fel a bőröndjüket. Ehhez először a Wizz Airt, illetve a Ryanairt szeretnék megnyerni, és ha az új rendszer beváltja a hozzáfűzött reményeket, bővítik a rendszert. Huszka Péter, a Budapest Airport forgalomirányító igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, nem új technológiáról van szó, más, modernebb reptereken ezt már használják.
Az ügyintézést is felpörgetnék, ehhez – szintén tesztjelleggel – automata ellenőrző kapukat építenek az ORFK-val közösen a vámellenőrző csarnokban. A határellenőrzés digitalizálásától azt várják, hogy időt spórolhatnak majd maguknak azok, akik a schengeni határon kívülről érkeznek Magyarországra. „Az a cél, hogy a várakozási idő csúcsidőben se haladja meg a 30 percet” – közölte Szabó István biztonsági igazgató.
Ez mind része annak a bud: plus nevet viselő csomagnak, amely 6,5 milliárd forintról szól, és 70 különféle fejlesztést tartalmaz. Ezek nagy részét a következő 1-2 évben tervezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Közülük a legérdekesebb az a tájékoztató rendszer, amely valós időben mutatja majd az utasoknak, hogy mennyit kell várniuk a biztonsági ellenőrzésre, vagyis már az érkezéskor kiderül, van-e elég idő a beszállásig. A programot applikáción és weboldalon is el lehet majd érni. Lesz még
- új hangosbemondó,
- plusz röntgensor a biztonsági ellenőrzéshez,
- még több csomagkiadó szalag,
- nagyobb, átláthatóbb tér.
A kisebb ládákat nagyobbakra cserélik, a 2B terminál érkezési csarnokát teljesen átépítik, így például háromszor annyi mosdó lesz a reptérnek ezen a részén, mint most. A változtatások egy része már a nyári csúcsszezonra életbe lép - mondták a sajtótájékoztatón.
Budapest Airport
Rengeteg az utas
Az elmúlt öt évben alaposan megugrott az utasforgalom a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, csak tavaly 15 millió utas fordult meg a terminálokon. A növekedés idén is folytatódhat, Szarvas Gábor, a közösségi kapcsolatok igazgatója szerint ez indokolja a fejlesztést. Összességében azt szeretnék elérni, hogy legyen egyszerűbb a tájékoztatás, kényelmesebb a 2A és a 2B terminál. Egyelőre úgy számolnak, hogy 6,5 milliárdból minden kijön, a beruházást a Budapest Airport saját zsebből állja.
Új csarnokot is ígérnek: 225 milliárd forintért építenének új terminált a meglévő 2A és 2B mellé. Azt szeretnék, ha még idén meglennének a tervek és az építkezéshez szükséges engedélyek is. A 2A terminál mellett húzzák majd fel, ide kerül az érkező oldal és az induló oldal egy része is. Azt, hogy mi lesz a neve, még nem tudni, korábban volt szó Ferihegy 2C-ről és Ferihegy 3-ról is.
Se parkolóház, se gyorsvasút
A Budapest Airport sajtótájékoztatóján szóba került a ferihegyi parkolóház is. Ennek engedélyét tavaly decemberben vonták vissza, a kormányhivatal azóta sem indokolta a döntést. Az Index korábban azt írta, hogy a reptéri vasútnak lenne útban az épület. A Közlekedő Tömeg Egyesület is éppen ezért kritizálta az építkezést: a parkolóház szerinte elfoglalta volna a majdani vasútállomás helyét. Most a repülőtér üzemeltetését végző cég vezetői csak annyit közöltek, hogy még mindig tart a hatósági felülvizsgálat. Az épület 40 millió euróba, azaz 13 milliárd forintba kerülne, és átadását 2020 második negyedévére ígérték.
Csak találgatni lehet a reptéri vasútról is. A hvg.hu nemrégiben írta meg, hogy a világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban lévő vasúti járműgyártóját is érdekli a ferihegyi gyorsvasút. A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.
A Liszt Ferenc repülőtérre vezető vasúti kapcsolat terve nem új, végül 2016 novemberében született döntés arról, hogy a MÁV által üzemeltetett Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalról épüljön egy kiágazás a reptér felé. A projektet már elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt azóta semmi, és erre magyarázat sem volt. A keddi sajtótájékoztatón is csak annyi hangzott el, hogy a Budapest Airportnál várják a kormány döntését.
