szerző:
Zelki Benjámin
Tetszett a cikk?

Évek óta készen vannak a tervek a budapesti reptéri vasútra, de az mégsem épül, és az egyetlen ehhez kapcsolódó hír az utóbbi időben az volt, hogy – egyes találgatások szerint a vasút miatt – visszavonták a reptéri parkolóház építési engedélyét. A hvg.hu birtokába került egy attól eltérő, kínai terv, amely erre is magyarázatot ad. A szakma azonban nem támogatná a nagyszabású projektet.

A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját is érdekli a ferihegyi gyorsvasút – derül ki a hvg.hu birtokába került dokumentumból. A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.

A Liszt Ferenc repülőtérre vezető vasúti kapcsolat terve nem új, végül 2016 novemberében született döntés arról, hogy a MÁV által üzemeltetett Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalról épüljön egy kiágazás a reptér felé. A projektet már elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt azóta semmi, és erre magyarázat sem volt.

Gulyás Gergely: Több féllel is folytak tárgyalások a vasútról
A hvg.hu rákérdezett a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél arra, hogy valóban tárgyaltak-e a kínai CRRC-vel. Gulyás Gergely kérdésünkre elismerte, hogy a kormány több helyről is kapott megkeresést, és több céggel is tárgyal annak érdekében, hogy minél előbb létrejöhessen a direkt vasúti kapcsolat a Liszt Ferenc reptérre.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem cáfolta, hogy a tárgyalófelek között van a CRRC is.

Részben magaslaton futna a kínai vasút

A hvg.hu birtokába került CRRC-dokumentum címe szó szerint az, hogy: Repülőtéri Gyorsvasút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és Budapest városközpont között létesítendő.

A benne leírt nyomvonal, amelyet maga a cég építene és üzemeltetne, a jelenleg is létező MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A szakaszon 13 híd épülne összesen 5,5 km hosszan, azaz

a pálya egyharmadán át magaslaton menne.

A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, amelyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, de egész éjszaka is járnának, a legkevésbé frekventált időszakban is félórás gyakorisággal.

Magaslaton menő reptéri vasút, Busan, Dél-Korea
©

Teljesen kínai pénzből épülne

A megvalósításban két kínai társaság konzorciuma venne részt: a CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó. A dokumentumban az áll:

a konzorciumi partnerek a magyar állam pénzügyi szerepvállalására nem tartanak igényt.

A reptéri vasút tervezett jegyára egy utazásra nettó 2500, azaz áfával 3175 forint lenne – utóbbi összeget fizetné tehát az utas egy útért.

A CRRC saját maga üzemeltetné a vasutat várhatóan 30 évig, majd öt évig az infrastruktúra üzemeltetésében még közvetve részt venne. A befektető 35 év alatt várja a beruházás megtérülését és a hitel visszafizetését, ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar államnak adná.

A CRRC maga gyártaná a járművet is, 6 db 300 férőhelyes elektromos motorvonatot,

az infrastruktúrával együtt 180 milliárd forintos beruházási költséggel számol.

A dokumentumban leírtak szerint a közvetlen reptéri expressz előnye a tervezett MÁV-os reptéri vasúttal szemben az lenne, hogy külön pályán haladna, így gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb lenne, mivel más vonatok késése nem akadályozná. Erre hivatkozva is ígérik, hogy a MÁV-énál magasabb minőségű szolgáltatást nyújtanának.

A CRRC 2017-es dokumentuma, részlet (Kattintson a nagyobb méretért!)
©

A CRRC mert nagyot álmodni, és arra kéri a dokumentumban a magyar hatóságokat és a kormányzati szerveket, hogy

  • segítsenek abban, hogy a gördülőállomány a magyarországi futási engedélyeket mielőbb beszerezhesse,
  • hatalmazzák fel az (akkor még) Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy tárgyalhasson velük,
  • a projekt legyen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás.

A dokumentumban azt írják, hogy az uniós versenyjogi szabályok értelmében a beruházás megvalósításához nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra.

A szakma a MÁV-os verziót támogatja

Amíg a kínai verzió végállomása a reptér lenne, addig az eredetileg tervezett hazai változatban a meglévő MÁV-vonalról kiágaztatott vonal továbbmenne Szolnok felé, és Monor előtt visszatérne a 100-as vasútvonalra.

Ennek köszönhetően minden mostani Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét és Szeged felől érkező vonat is be tudna már térni a reptérre, de Győr és Székesfehérvár felől is átszállás nélkül elérhető lenne a budapesti reptér vasúton, ami nem kis haszon lenne.

Pirossal a MÁV-os, türkizkékkel a kínai verzió terve (Kattintson a nagyobb méretért!)
©

Éppen ezért az általunk megkérdezett szakmai szervezetek, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), és a Közlekedő Tömeg Egyesület is a MÁV-os verziót látnák jövedelmezőbbnek, utóbbi korábbi Facebook-posztjában részletesen is elmagyarázza, hogy miért.

Azzal érvelnek, hogy a leágazással a repteret be lehetne kötni a vasúthálózatba, emellett azt is kiemelik, hogy a kiépülő többlet-pályakapacitás lehetővé tenné a távolsági és nemzetközi vonatok gyorsabb útvonalon közlekedését és az elővárosi vonatok sűrűbb indítását.

A kormánynak kell döntenie

Homolya Róbert MÁV-os elnök-vezérigazgató a január 16-i Demokratának adott interjúban is megemlítette, hogy noha a kész tervek szerint a Budapest–Cegléd-vasútvonalból ágazott volna ki a ferihegyi reptéri vasút,

a kormány nem hozott még döntést arról, hogy ezt a koncepciót támogatja-e, vagy egy adott esetben a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc repülőtér közötti, külön erre a célra definiált vonalat hoz létre.

Budapest Airport: Támogatjuk a vasutat

Lapunk rákérdezett a Budapest Airportnál arra, hogyan viszonyulnak a reptéri vasúthoz, Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató ugyanis a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, a Budapest Airportot 75 évre privatizáló koncessziós szerződés értelmében az üzemeltető cég mondhatja azt, hogy nem járul hozzá a vasúthoz.

A Budapest Airport kérdésünkre úgy reagált: üdvözöl minden olyan vasúti fejlesztést, amely összeköti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a vasút hálózatával, hiszen minden ilyen megoldás az utasok kényelmét és érdekeit szolgálja.

A kínai vasút végállomását üthette az új parkoló

Nemrégiben jelent meg a hír, hogy leállították a ferihegyi terminálépület elé tervezett parkolóház építését. Az eset után felmerült, hogy talán azért, mert útban lett volna a MÁV által tervezett reptéri vasútnak.

Csakhogy a kiágaztatott szolnoki vonal állomása a legutóbbi ismeretes tervek szerint éppen a mostani Holiday Parkoló helyére kerülne, azaz a terminálépület mellé, ez a reptérről a médiában megjelent jövőbeli látványterveken is jól látszik.

A reptér által megkezdett parkolóház éppen a kínai vasút végállomásának a helyét ütné, amely a hvg.hu tudomására jutott tervek szerint a legértékesebb területen, a terminálépület előtt lenne.

A MÁV-os (piros) és a kínai (türkizkék) vasút állomásának tervezett helye
©

Kurucz László, a Budapest Airport helyettes szóvivője lapunk kérdésére ezt cáfolta, mondván csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt állították le a parkolóház építését. És hozzátette: a Budapest Airport nem tud a kínai vasúttal kapcsolatos tervről, csak a hivatalos, elkészült engedélyekkel rendelkező változatról (a 100-as vasútvonal kiágaztatásáról) vannak ismereteik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!