Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A meghívásról az után döntöttek, hogy kiderült, a magyar kormány kivette azokat a számlákat az Európai Bizottságnak leadandó csomagból, amelyeket Orbán Viktor kormányfő vejének volt cége, az Elios állított ki az elvileg az unió által is finanszírozott közvilágítási projektekről. A dokumentumokat ugyanis az Európai Unió csalás elleni hivatala nem tartotta megfelelőnek. A HVG információja szerint a bizottsági ülés március 4-én lesz.
A meghívás tényét megerősítette Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is. Mint Facebook posztjában írta:
a bizottság az uniós források otthoni elköltését ellenőrző másfél évvel ezelőtti magyarországi útjának folytatásaként a zöld frakció javaslata alapján hívta meg Polt Pétert, hogy megvitassunk egy sor olyan kérdést, ami már a tényfeltáró látogatásunk során is felmerült. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kérdése, a szervezett bűnözés elleni fellépés, vagy a nemzetközi együttműködések kérdése mellett a legfontosabb kérdésként az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásának kérdése is napirendre kerül. Vajon miért nem tudja elfogadni az ügyészség az OLAF által gyűjtött információkat, és miért jutnak a magyar hatóságok számos kényes ügyben sorozatosan más következtetésre, mint az OLAF? Miért véli úgy számos ügyben az ügylszség, hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok nem elfogadhatóak?
A számlák visszavonását elsőként Jávor Benedek hozta nyilvánosságra. A magyar kormány ezzel 13 milliárd forintról mondott le, amit korábban az uniótól remélt megkapni. "Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt" – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.
Az uniós projektekért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium azzal magyarázkodott, hogy a "110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között". Azt ugyanakkor nem tudta cáfolni, hogy ezzel az összes Elios-fejlesztést a magyar adófizetők pénzéből finanszírozták.
Az Európai Unió csalás elleni hivatalának jelentése szerint a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, sőt az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A magyar ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, de azt később megszüntették.
A 24.hu úgy értesült, hogy két állami megrendeléssel is ugyanaz történhet, mint az Elios-projektekkel. Az egyik problémás ügy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely a víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódik. A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása, amely arra szolgált, hogy segítse az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát. Ez utóbbinál a tanácsadók között volt az Ész-Ker Kft., amelynek tulajdonosa ugyancsak kötődik Orbán Viktor vejéhez.
Bár Tiborcz István a botrány kirobbanásakor, 2015-ben eladta részesedését az Eliosban, az első százmilliókat a vitatott közvilágítási projektekből zsebelte be a kormányfő lányának férje.
A márciusi bizottsági ülésre szóló meghívó nem konkrétan az Eliosról, hanem azokról az ügyekről, nyomozásokról szól, amelyek az OLAF előtt voltak és vannak. Polt Péter meghívásáról a bizottság koordinátorai döntöttek, vagyis a frakciók bizottsági munkacsoportjainak vezetői, akik között egy magyar sincs.
A Legfőbb Ügyészség egyelőre azzal reagált az információra, hogy Polt Péter semmilyen meghívást nem kapott az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságától.
