Salátatörvénybe rejtve fogadták el tavaly december 28-án azt az aprónak tűnő módosítást, amely alapjaiban határozhatja meg a magyarországi bányák működését – írja az Index. 

A március 15-én életbe lépő módosítás szerint "a kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta".

Ez azt jelenti, hogy a bányáknak a kitermeléshez szükséges műszaki üzemi tervét a szakhatóságok csak akkor hagyhatják jóvá, ha az érintett település önkormányzata a kérdéses területet belefoglalja a településrendezési tervbe, és azt a közgyűlés megszavazza, vagyis az eddigi szakhatósági eljárásba bekerült egy politikai szereplő, az önkormányzat is, amely ha akar, akár el is lehetetleníthet jelenleg működő bányákat is, ha azok érvényes műszaki üzeme terve lejár.

Egy 2017-es nyilatkozat szerint az országban hét szén-, egy érc-, négyszázhuszonhét ásvány-, tizenegy szénhidrogén- és két szén-dioxid-bányavállalat működik, míg az összes bányatelkek száma nyolszáztizennyolc. A homok-, kavics- és agyagbányászatban mintegy háromszázötven üzem érdekelt, a közeljövőben pedig többtucatnyi bányának fog lejárni a műszaki üzemi terve, ezeknél pedig már alkalmazni kell az új szabályokat, emiatt pedig akár a termelés is leállhat, mert egy településrendezési terv módosítása is hosszas folyamat az önkormányzatoknál.

Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint sok településnek nincs az aktuális helyzethez igazított településrendezési terve, vagy egyáltalán nincs ilyenje, és szabályosan működő, szakhatóságok által jóváhagyott, engedélyezett bányák is leállhatnak emiatt. Egyelőre az sem világos a szakma számára, hogy hogyan kell majd alkalmazni az új szabályokat.

A módosítást egyébként már novemberben megkapta a Magyar Bányászati Szövetség, amelynek ügyvezető főtitkára, Zoltay Ákos az Indexnek azt mondta, több javaslatukat is figyelembe vették, de a hosszabb átmeneti időre vonatkozó kérésüket nem, holott a településrendezési tervek elkészítése vagy módosítása is hosszú időbe, akár évekbe is telhet.

Zoltay szerint nem a tulajdonosi körökbe való beleszólás a módosítás célja, bár az Index hozzáteszi, az önkormányzat beleszólásával akár erre is lehetőség lenne a módosítással.