Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kormány elfogadta a Nemzeti Exportstratégiát, illetve feladatául szabta minisztereinek, dolgozzák ki, milyen adminisztratív, pénzbeli és egyéb eszközökkel lehetne támogatni a magyar vállalkozások exportjának növelését. Mindez egyebek között azért meglepő, mert a Fidesz számára 2010, de főleg 2012 óta fontos kérdés a külgazdaság, a magyar vállalkozások exporttevékenységének támogatása, különösen az EU-tól különböző irányokba. Nyolc év alatt azonban a kitűzött célokból alig valamit sikerült megvalósítani, sőt visszalépések történtek, így nem meglepő módon elérkezett a rebootolás ideje.
A régi-új exportstratégiát meghirdető kormányhatározatban különös módon szó sem esik a kkv-kat külpiacokra segíteni hivatott régi-új állami cégről, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökségről (előző inkarnációjában: Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., MNKH). A kormány 2018 nyarán szántotta be az MNKH-t, összevonta csatolt részeivel, bezárta a külföldi irodáit, jogutódjaként pedig létrehozta a HEPA-t. Bár a HEPA egyelőre kimaradt az exportstratégiából, nem állt meg az élet a háza táján. Januárban távozott a cégvezetésből Kun Gábor, Szijjártó Péter külügyminiszter futsalos excsapattársa, aki az MNKH-nál kereskedelmi asszisztensből lett vezérigazgató-helyettes egyetlen év alatt még 2014-ben. További részletek az e heti HVG-ben.
