A kezdeti cserekereskedelem során szükségessé vált egy mindenki által elfogadott értékközvetítő megjelenése, ezek lettek az általános egyenértékesek, például egy ritkább szerszám vagy valamilyen haszonállat. A Római Birodalomban például sót használták egyenértékesként, válságok idején mind a mai napig a csokoládé vagy a cigaretta tölti be ezt a szerepet.

A sok egyenértékes közül tulajdonságai miatt kiemelkedett az arany- és ezüströg. Megbízhatóan közvetítették a cserét, tömegegységben fejezték ki az értéket. Értékmérő funkciót kaptak: a különböző áruk értékét egy bizonyos arany- vagy ezüstmennyiség határozta meg. Így a cserefeltétel mindenki számára egyértelművé vált, a cserék egyszerűsödtek, gyorsultak, a kereskedelem pedig dinamikus fejlődésnek indult, különösen miután megjelentek az arany és ezüströgökből készült érmék.

II. Theodosius bizánci császár képmását viselő aranyérme

Nir Distfield / IAA

A kereskedelem terjedésével, az érmék felhalmozásával a reneszánsz idején a gazdaság fejlődése szükségessé tette az első bankok létrehozását. Majd megjelent a váltó, vagyis a hitellevél, mely az adott összeg visszafizetésére kötelezte a felvevőt. A következő lépés a bank „önmagára szóló” váltója, a bankári váltó volt, amelyről később eltűnt a lejárat és a címletek egységesedésével létrejött a klasszikus bankjegy. Később a váltók, papírpénzek elvesztették mögöttes aranyfedezetüket, mert egyre nehezebb volt a nagy mennyiségű papírpénz fedezetét biztosító arany kitermelése.

A 20. század eseményei, a háborúk és gazdasági válságok, majd a digitális forradalom gyökeres változásokat hoztak a mindennapi pénzhasználatban. Ebben az évszázadban vált végérvényessé az aranyfedezet nélküli, gombnyomásra, tetszés szerinti mennyiségben előállítható pénz használata.

MTI / Beliczay László

Ma a fejlett technológiák ellenére a pénzmozgás sebessége mégsem olyan gyors, mint amit a digitalizáció lehetővé tehetne, mivel még mindig a bankrendszer határozza meg. Ezen az „akadályon” túljutva léphetünk csak át a pénztörténet következő korszakába, a kriptopénzek világába. Itt már csupán az indító és a fogadó fél közötti tranzakción múlik minden, ezért jelentősen csökken a működtető intézmények szerepe. Ehhez kizárólag egy közös megegyezésen alapuló biztonságos, átlátható szoftvertechnológiára van szükség. Ez a rendszer olcsó és gyors, akár másodpercek alatt megvalósuló tranzakciókat tesz lehetővé a világ bármely két pontja között úgy, hogy a kellő biztonság is adott.

Cikkünk szerzői: Györfi András, a Kripto Akadémia szerkesztője, Pataki Gábor, a Coinbroker.hu alapítója, Dr. Halász Rita, szakjogász.

A sorozat első írását itt olvashatják.

Ha többet szeretne megtudni a kriptovalutákról, olvassa el HVG Könyvek kiadásában megjelent Kriptopénz ABC-t. Ide kattintva meg is rendelheti.

Györfi András, Léderer András, Paluska Ferenc, Pataki Gábor, Trinh Anh Tuan: Kriptopénz ABC

Vajon lufi a bitcoin, vagy tényleg ez a jövő? Hol fizethetünk, és hogyan kereskedhetünk kriptopénzzel? Mitől olyan biztonságos és átlátható a blokkl...