A kriptopénz tisztán digitális, semmilyen fizikai formával sem rendelkező eszköz, mely elsősorban csere-, de ma már egyre gyakrabban fizetőeszközként is funkcionál. Működése kriptográfián, azaz titkosításon alapszik - ez a legfontosabb jellemzője, hiszen olyan "pénzről" van szó, amelyet nem felügyel központi hatóság, állam vagy más szervezet, egy adásvételnél a mozgása csak és kizárólag a két érintett szereplőn múlik.

Az első - és mind a mai napig legismertebb - kriptopénz a bitcoin, melyet Satoshi Nakamoto néven indított útjára egy ezidáig ismeretlen személy (vagy csoport). Nem meglepő, hogy Satoshit munkatársai és segítői, köztük a magyar származású Hanyecz László, paranoiás, erősen gyanakvó személyiségként írták le, akivel nem is találkoztak.

AFP / Arthur Widak

Noha a rendszer 2009-ben indult, valójában már az 1980-as években is voltak kísérletek tisztán digitális pénzek létrehozására, ám az internet megjelenése az 1990-es évek elején felgyorsította a folyamatot. Az első, jelentősebb sikereket elérő rendszer a kétezres évek első felében megjelent e-gold volt, mely az alapítók által felvásárolt aranytartalékot használta a digitális pénz fedezeteként. A kísérlet végül kudarcot vallott, ám néhány évvel később megjelent a bitcoin, mely hosszú évekig az ismeretlenség homályában létezett, árfolyama azonban idővel emelkedni kezdett, míg 2017-ben robbanásszerűen tört be a világ köztudatába. Digitális aranynak is szokták nevezni a bitcoint, mivel ahhoz hasonlóan véges a mennyisége, így ha fokozódik iránta az érdeklődés, akkor árfolyama, értéke nőhet. Jelenleg 17,8 millió darab van mindösszesen, 2140-re 21 millió lesz, semmivel sem több, vagy kevesebb.

A legtöbb kriptopénz mennyisége ugyanis véges, hiszen ezzel kerülik el - tömeges elterjedés esetén - az infláció kialakulását. Gyakori kritika ugyanakkor, hogy nem rendelkeznek semmilyen kézzelfogható, mögöttes fedezettel. Ez többnyire valóban így van, ám fontos látnunk, hogy az úgynevezett fiat (rendeleti) pénzek sem rendelkeznek napjainkban már aranyfedezettel.

A kriptopénzeknél tehát a valós gazdasági használat termékek és szolgáltatások adásvételét jelenti a világ számos pontján, emellett kereskedhetünk is ezekkel - ugyanúgy, ahogy például értékpapírokkal, vagy részvényekkel - az erre a célra létrehozott kriptopénztőzsdéken. 

Cikkünk szerzői: Györfi András, a Kripto Akadémia szerkesztője, Halász Rita, Pataki Gábor, a CoinBroker.hu partnerei.

Ha többet szeretne megtudni a kriptovalutákról, olvassa el HVG Könyvek kiadásában megjelent Kriptopénz ABC-t. Ide kattintva meg is rendelheti.