Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Lemondott Ausztráliáról 11,3 milliárd dollárért az AB InBev, és jegeli 10 milliárd dolláros hongkongi részvény kibocsátását – számolt be a Financial Times. A világ legnagyobb sörös cége az Asahinak adta el ausztráliai részlegét, ami komoly váltás, hiszen a társaság az elmúlt években a felvásárlás lázában égett.
Emiatt azonban hatalmas adósságot halmozott fel, és a részvényesek egyre kínosabb kérdéseket tesznek fel Carlos Britonak, aki csaknem 15 éve áll a cég élén. Pedig csodálatos gépezetet alkotott meg, amely folyamatosan falta fel a konkurenciát és erősítette a pozícióit elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ennek viszont az lett az ára, hogy adósságállománya immár meghaladja a 106 milliárd dollárt. Ennek csökkentése abszolút szükségszerűséggé vált, ehhez kellett az ausztráliai részleg eladása, és ehhez kellett volna a hongkongi részvénykibocsátástól (IPO) remélt körülbelül 10 milliárd dollár. Ez nem jött be, mert kiderült: a piac nemigen bízik abban, hogy a sörözés nagy pénzt hoz a közeljövőben.
A fiatalok kevesebbet isznak mint az előző generációk
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban csökken a fiatalok érdeklődése a sörözés iránt, márpedig ez a két piac alapvetően befolyásolja a nagy trendeket az egész világon. A fiatalok körében inkább a koktélkultúra terjed és a marihuánáé, mely mind több helyen legálisan fogyasztható - írja a Financial Times. A lap arról is beszámol, hogy 2000 és 2018 között a sör részesedése csökkent a világ alkoholfogyasztásában, előretörtek viszont a töményitalok.
Minthogy a sörözés piaca nem bővül olyan tempóban ahogy korábban, ezért az AB InBev azt a megoldást választotta, hogy terjeszkedik: felvásárol mindenkit és így növeli a részesedését a piacon. Carlos Brito módszere eddig működött is - különösen a SAB Miller 2016-os felvásárlása növelte meg az óriás vadászterületét a világban. A felvásárolt cégekben aztán kíméletlen költségcsökkentési kampány indult meg, hogy visszanyerjék a vételár egy részét.
Közben azonban a konkurrencia sem tétlenkedett : a Bud és társai egyre jobban visszaszorultak az Egyesült Államokban, ahol a Heineken nyomul előre a szűkülő piacon. Afrikában és Ázsiában a helyi sörgyárak próbálják meg kiszorítani a külföldi vetélytársakat - olykor állami segítséggel. Közben terjed a kézműves sörök divatja, amely szintén nem tesz jót az AB InBev-nek, amelynek olyan régi sör legendák vannak a portfoliójában mint a Stella Artois, a Leffe, a Budweiser vagy a Becks. A részvényesek idegesek, mert már tavaly októberben is megfelezték az osztalékot.
Hol a kiút az adósság csapdából?
A söróriás megmentője - oly sok eladósodott társához hasonlóan - a várható amerikai kamatlábcsökkenés lehet július 30-án - írja a Financial Times. A lazább pénzpolitika, melyet Donald Trump amerikai elnök is sürget nemcsak azért lenne előnyös az AB InBev számára, mert nyakig el van adósodva, hanem mert a bevételeinek a kétharmada a közepesen és gyengén fejlett országok piacairól származik. Ezeknek az államoknak a valutái is felértéklődhetnek a dollárhoz képest. Vagyis a makrogazdaság segíthet - állapítja meg a Financial Times -, de ez nem helyettesítheti a stratégiát a sörözés világpiacán.
