Az orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a Török Áramlat gázvezeték második, szárazföldi szakasza  nem Görögországon, hanem Bulgárián, Magyarországon és Szerbián halad majd keresztül. Ez az orosz-török kormányközi bizottság ülésén hangzott el. Azt is elárulta, hogy az első, tenger alatti szakaszon 2020. január 1-jén indul a gázellátás.

Az egyes vonalak kapacitása évente csaknem 16 milliárd köbméter, de a miniszter szerint később ez még növelhető.

A tervek szerint a Gazprom Ukrajnát kikerülve szállítja majd az orosz gázt a régióba: Bulgáriába és Szerbiába 2020-től, Magyarországra pedig 2021-től. Magyarország évente 4,7 milliárd köbméter gázt kaphat majd a vezetéken keresztül, míg Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Szlovákiába 4,3, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől. Az országok így szinte pontosan azzal megegyező mennyiségű gázhoz juthatnak majd hozzá az új vezetéken keresztül, mint amennyi jelenleg Ukrajna felől érkezik területükre.

Korábban a Foreign Policy cikkezett arról, hogy mekkora kockázatot jelent a kelet-európai térségnek a Török Áramlat, melyet a szakértő Európa ellen irányuló geopolitikai puccsként értékel, és úgy véli, az oroszok eddigi befolyásnövelő módszerei (a propaganda, a dezinformáció vagy a titkosszolgálati manőverek) mind elhalványulnak a földgázipari taktikázás mellett. A Török Áramlat ugyanis nemcsak megszilárdítja a Gazprom pozícióit Törökországban – mely Németország után az egyik legnagyobb vásárlójuk –, és a stratégiai partnerséget is szorosabbra szövi az országgal, hanem negligálja Ukrajnát, és erősítheti Putyin befolyását a Balkánon.