Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Pont az oktatáson és az egészségügyön spórol a leginkább a kormány – írja a Népszava, amely a 2010-es zárszámadást vetette össze a jövő évi, 2020-as elfogadott költségvetés számaival.
Az összevetésből kiderült, hogy épp a jóléti kiadások csökkentek jelentősen: míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék, még ha egyébként milliárdokkal nagyobb összegről is van szó.
Oktatásra 2010-ben a GDP 5,5 százalékát költötték, 2020-ban csak 4,3-at fognak, egészségügyre 4,6-ot költöttek, most már csak 4-et (miközben az uniós átlag 7 százalék), társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra a GDP 17,9 százaléka ment, jövőre már csak 12,3.
A GDP-arányos nyugdíjkiadások eközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt – 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek.
GDP-arányosan még a kormány zászlajára tűzött család- és lakástámogatásokra is kevesebbet költenek, mint tíz éve: míg lakástámogatásokra anno a GDP 1,7 százalékát szánták, a jövő évi bruttó hazai termék arányában ugyanerre már csak 1,4 százalékot fordítanak, illetve a családi pótlékok és a gyerekek után járó támogatások is a GDP 2 százalékáról 1,3 százalékra estek, bár a családi adókedvezmény ebbe nem számít bele.
Az állami bürokrácia kiadásai ugyanakkor az elmúlt tíz év során észrevehetően, a GDP 7,1 százalékáról nyolc százalékra nőttek, emelkedtek a gazdaságtámogatással kapcsolatos kiadások is, a honvédelmi költségek pedig a GDP 0,2 százalékával ugrottak.
