Az Orbán-kormány a tavalyi választások után nem sokkal jelentette be, hogy alapítványi egyetem lesz a Corvinusból, amihez az állam alapító vagyont ad, ám utána leveszi a kezét róla. Eddig az állam évi 8-9 milliárd forintos támogatást adott az intézménynek, ezt pedig a jövőben többnyire a kezében lévő 25-25 százaléknyi Mol- és Richter-részvényből átadott 10-10 százalék fedezné.

Igen ám, de a tervek bejelentésekor még 380 milliárd forintot érő csomag mára az árfolyammozgások miatt csak 340 milliárdot ér. A költségeket az osztalékból fedeznék, és bár jól is hangzik, hogy a 2018-as év után 10 milliárd forinthoz jutott a fenntartásra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini alapítvány, ám az osztalék mértéke nagyban függ a cég teljesítményétől, így nehezebb időkben jóval kevesebb juthat az egyetem fenntartására. Kérdéseket vethet fel Hernádi Zsolt kettős szerepe is: egyrészt ő a Mol-vezetője, másrészt pedig az alapítvány kuratóriumának elnöke is. Utóbbi szerepében természetesen abban érdekelt, hogy minél több osztalékot kapjon az alapítvány a Moltól, míg előbbiben közel sem biztos, hogy akkor jár el a legjobban, ha a lehető legnagyobb osztalék kifizetésére tesz javaslatot.

A Corvinus a HVG-nek elárulta, hogy szeretnének egyre több külföldi diákot (tőlük nagyobb tandíjat is be lehet hajtani) és tanárt is bevonni, ahogy szeretnének módosítani a jelenlegi, magasnak számító oktató/diák arányon, hiszen ma közel 30 diák jut egy tanárra. Azt nem tudni, hogy ezt több tanár felvételével, vagy kevesebb diákkal képzelik el. Az sem dőlt el, hogy fenntartják-e a jelenlegi tömegoktatást (több mint 11 ezer hallgató, közülük 8 ezer az alapképzésen), vagy kisebb létszámú, de nagyon magasan kvalifikált hallgató képzése mellett döntenek. Ez utóbbihoz a jelenleginél magasabb tandíjak, s kevesebb, de jobban megfizetett oktatók kellenének, tehát alapvetően felforgatnák az intézmény eddigi életét.

További részletek az e heti HVG-ben.