Inotai András közgazdász szerint súlyos hiba volt csak az autóiparra építeni a magyar gazdaságot, az új "vállalkozói" réteg pedig nem versenyképes és fenntartható.
Interjút adott a Népszavának Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója, aki arról beszélt, hogy a magyar gazdaságnak nem sikerült alkalmazkodnia a változó világhoz, és nem élt a lehetőségeivel.
Inotai azt mondta, az autóeladások lassulnak, az autóipar technológiai fordulatot él meg, a kereslet mértéke is lassul, egyre több fiatal mond le az autóvásárlásról, ezért szerinte
súlyos hiba volt az ezredforduló után ennyire egyoldalúan az autógyártásra és annak beszállítói hálózatára építeni a magyar gazdaság növekedését.
Mint mondta, nincs másik innovatív és versenyképes, vagy azzá tehető ágazat Magyarországon, ezért nem jött létre több lábon álló termelési szerkezet, ami például az autóiparban felszabaduló képzett munkaerőt fel tudná szívni, vagy fékezni tudná a kivándorlást.
Inotai szerint a kis- és közepes vállalkozások sem alkalmasak a fölöslegessé váló munkavállalók alkalmazására "az elmúlt évek durva gazdaság-, társadalom- és oktatáspolitikai hibái miatt", mert jó részük versenyképtelen, túlélésre játszik, vegetál.
Szerinte az is probléma, hogy a munkaerő hazai mobilitását erőteljesen fékezi a lakáspolitika, mert egyetlen kormányzat sem fordított figyelmet bérlakás-építési programokra, jószerivel csak az ingatlan tulajdonszerzést támogatták, és ez történik ma is. Jelentősek a régiók közötti lakásár- és bérletidíj-különbségek, ezért szinte lehetetlen például Észak- vagy Délkelet-Magyarországról a dunántúli nagyvárosokba költözni, mert egy ház áráért esetleg egy társasházi lakásra sem telik.
Alapvetően elhibázottnak tartom, hogy a gazdaságpolitika döntően a multikra és az ingatlanpiacra építi a növekedést, ami egyre kevésbé fenntartható. Ha kipukkad az ingatlanpiac, annak drámai következményei lesznek
– jelezte a közgazdász, aki az új vállalkozói elitről is elmondta a véleményét, szerinte az ő létezésük is a fenntartható és versenyképes fejlődés gátja:
A mesterségesen létrehozott új "vállalkozói" rétegnek fogalma sincs a versenyképességről, az etikus, ugyanakkor gazdaságos vállalkozás mibenlétéről. Normális országokban – már csak a gazdaság önvédelmi képességének megőrzése miatt is – nem fordulhat elő, hogy ugyanaz a személy, aki meghatározó tulajdonos egy bankban, a saját pénzintézetéből folyamatosan hitelezze saját, egyébként versenyképtelen cégeit, beruházásait. Ez az előszobája egy bankcsődnek. Ez a járadékon hizlalt réteg alkalmatlan a fenntartható és versenyképességre épülő fejlődést biztosítani.
Az Orbán által a bálványosi nyári szabadegyetemen belengetett gazdaságvédelmi programról azt mondta, nem tudja értelmezni, mert az Orbán-kormányoknak csak hatalmi politikája volt és van, amiben a gazdaságpolitika alárendelt szerepben van, ezért nem tudni, hogy mire helyeznék a hangsúlyt. "Mindenesetre a 'gazdaságvédelem' jelszava ideig-óráig még elleplezi a súlyos szerkezeti problémákat és a társadalom egyre nyomasztóbb tudati elmaradottságát. Mindenekfelett pedig azt, hogy
a túlnyomórészt uniós forrásokra építhető és történelmi távlatban is páratlan modernizációs eséllyel az elmúlt közel egy évtized nem tudott élni. Ennek a hosszú távú következményei már most egyre világosabban kezdenek láthatóvá és érezhetővé válni.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
