Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség Space19+ miniszteri konferencián Sevillában.
"Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosz együttműködésben" – magyarázta a tárcavezető. Hozzátette azt is, Magyarország új külgazdasági és külpolitikai törekvései között szerepel, hogy újra kivegye részét a világűr békés célú felhasználásából.
Korábban a hvg.hu-nak Ferencz Orsolya, a tavaly ősszel kinevezett űrkutatásért felelős miniszteri biztos is arról beszélt, hogy igyekeznek megvizsgálni minden lehetőséget, "hogyan tudunk visszatérni oda, ahol már egyszer voltunk".
„Oda akarunk visszatérni, ahol egyszer már voltunk" - magyar űrhajóst remél az űrbiztos?
Deklasszált szektor a magyar űrkutatás, melynek most Oroszország és az Európai Unió között lavírozva kellene utat törnie a nagyhatalmak projektjei között, és így a világűr felé - állítja Ferencz Orsolya frissen kinevezett miniszteri biztos. A laikusok azt hiszik, a hazai űrkutatás legfeljebb egy pesti vicc tárgya lehetne, ám valójában óriási gazdasági potenciál rejtőzik az eddig aprópénzből működő területen.
