szerző:
Daczi Dóra
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Deklasszált szektor a magyar űrkutatás, melynek most Oroszország és az Európai Unió között lavírozva kellene utat törnie a nagyhatalmak projektjei között, és így a világűr felé – állítja Ferencz Orsolya frissen kinevezett miniszteri biztos. A laikusok azt hiszik, a hazai űrkutatás legfeljebb egy pesti vicc tárgya lehetne, ám valójában óriási gazdasági potenciál rejtőzik az eddig aprópénzből működő területen.

hvg.hu: Mi volt a kormány célja azzal, hogy űrkutatásért felelős miniszteri biztost nevezett ki, azaz magasabb szintre emelte a szektort?

Ferencz Orsolya: Az Interkozmosz 1991-es megszűnése után alapvetően magas szinten igyekeztek újraszervezni a magyar űrkutatást, de az erre létrehozott iroda (Magyar Űrkutatási Iroda, MŰI) a kétezres évek közepe óta, a folyamatos deklasszálás során minden önállóságot elveszítve, különböző minisztériumok alatt, azok egy osztályaként funkcionált. Más országokban ennek pont az ellenkezője történt: pl. Romániában a kilencvenes években megalakult a ma már csaknem 100 fős létszámmal működő űrügynökség. Ez a szervezeti forma a világ államaiban általában is jellemző. Spanyolországban a tudományos miniszter egy volt asztronauta. A világtendencia az, hogy ez a terület egyre nagyobb önállósággal és a mindennapi életet átszövő, gyakorlati alkalmazásokkal rendelkezik. Valójában helyesebb, ha nem is űrkutatásnak, hanem űrtevékenységnek hívjuk.

Ferencz Orsolya
©

hvg.hu: Akkor bekerül a kalapba az oktatás, a K+F és az űripar is.

F. O.: Így van. Az űripar ma a világon az egyik legerősebb high-tech húzóágazat. A régiós országok között elsőként nyerhettünk volna felvételt az ESA-ba (European Space Agency – Európai Űrügynökség), és óriási csalódás volt a szakmának, mikor 16 évi várakozás után 2008-ban a csatlakozást kormányzati döntés lehetetlenítette el. Végül 2015-ben a régióból utolsóként csatlakoztunk, és jelenleg jóformán csak a kötelező tagdíjunkat fizetjük be, évi 6,2 millió eurót. Ehhez képest Románia 42,6, Lengyelország 34,6, Csehország pedig 32,5 millió eurót, de még Görögország is 10,5 millió eurót fizet be éves szinten az ESA-ba, és ezáltal vesz részt szabadon választható programokban.

hvg.hu: A keleti régió egyes országai GDP-arányosan többet áldoznak a programra, mint a nyugati tagországok.

F. O.: Ez egy gyorsvonat, amire vagy felszállunk, vagy végleg lemaradunk róla. Az persze más kérdés, hogy a franciák vagy a németek csak egy töredékét fizetik be az ESA-ba annak, amit valójában űrkutatásra költenek. A magyar szakma nehéz évtizedeken van túl, a kutatók és a mérnökök nagyot küzdöttek azért, hogy ne vesszenek el a tudományos és technológiai-ipari eredmények. A 2015-ös ESA-csatlakozáskor hatalmas kő esett le a szívünkről. A másik fontos nemzetközi szerződés 2000-ben köttetett, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kormányai írták alá a bilaterális kormányközi megállapodást a világűr békés felhasználásáról, ezzel a magyar–orosz közös űrtevékenység keretet és jövőképet kapott.

hvg.hu: Csak pénzt nem. Évi mindössze 150 millió forint hiányzik ahhoz, hogy a futó projektek biztosítva lehessenek.

F. O.: Az elmúlt év folyamán a KKM jóvoltából már 192 millió forint forrás jutott ezen projektekre is. Valóban olyan szerények a terület igényei, hogy évi pár százmillió forintból tulajdonképpen a legtöbb olyan futó orosz–magyar program folytathatóvá válik – elsősorban műhold- és egyéb eszközfejlesztésekről beszélek – melyek meghatározók az űregyüttműködésben.

hvg.hu: Laikusként nem látszik az irány; annak ellenére, hogy a magyar űrkutatás múltja és gyakorlatilag jelene is orosz projektekhez kötődik, a nyáron átadott csillebérci ESA-inkubátorház elérte, ami a 22 tagországból csak másik háromnak adatik meg, hogy saját forrásból is kiírhatnak pályázatot.

F. O.: Nagyon komoly munka állt emögött, ez egy üzenet a többi országnak is. A helyzet az, hogy egyik pillér sem helyettesítheti a másikat, nekünk az oroszokra és az európai űrtevékenységbe való bekapcsolódásra egyformán szükségünk van. Sőt, Japánnal, Indiával és Amerikával is együtt kell működnünk.

Névjegy

Dr. Ferencz Orsolya Budapesten született 1970-ben. Édesapja Dr. Ferencz Csaba, Simonyi Károly tanítványa majd munkatársa, az Interkozmosz program egyik tudományos irányítója volt, illetve az ő nevéhez fűződik a hazai űrkutatás egyik fontos állomása, az 1961-es Rakétatechnikai Tudományos Diákkör elindítása is. Bár Orsolya volt gyerekszínész is, a pályaválasztás sosem volt kérdés: „A gyerekszobámban a szekrény tetején működőképes rakéta állt, volt is ijedtség, mikor egyszer felmásztam érte.” A BME Villamosmérnöki és Informatikai kar Híradástechnika szakán végzett villamosmérnökként, PhD-fokozatát 2000-ben szerezte meg a magaslégköri elektromágneses hullámterjedés témakörében. Az ELTE FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, a VIII. kerületben a Fidesz–KDNP képviselője, november 1-től űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Négy gyermek édesanyja.

hvg.hu: Lesz önálló költségvetési szervként Magyar Űrügynökség?

F. O.: Ha szeretnénk a nemzetközi trendekhez felzárkózni, hosszú távon ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Rövid távon viszont az a feladat, hogy utolérjük a környező országok szintjét. A második világháború után nagyon magasra tettük a lécet. Bay Zoltán és csoportja 1946-ban a rommá lőtt Budapesten eszközhiány miatt egy olyan technikai újítás segítségével radarozta meg a Holdat alig pár héttel az Egyesült Államok után, mely elvet a mai napig az egész világ használja a távközlésben. Az ESA a tagállamok felé a paritás elvét kommunikálja, azaz szeretnék, ha egyensúlyban lennének a kötelező és opcionális befizetések. Magyarul nekünk az elvárások szerint minimum meg kellene dupláznunk a befizetésünket. Viszont figyelni kell arra, nehogy egy hirtelen jött túlzott forrásbőség nehéz helyzetbe hozza a szektort. A fokozatosság elvét betartva kell erősíteni az űripart, a szereplők versenyképességét, mert az olyan, mint egy rakéta. Kilövéskor először a tolóerővel kell stabilizálnia magát, utána indulhat csak útjára. Mivel az űrkutatás interdiszciplináris terület, eredményeiből minden más tudomány, pl. az orvostudomány is profitál.

A Rosetta űrszonda leszállóegységének, a Philaenek a CIVA kamerarendszerével készített kép
©

hvg.hu: Megkönnyebbülhetnek a földi utazók is, a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége, melynek szoftvereit az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztették, tartalmazott egy az üstökös szerves elemeinek kiszippantására alkalmas eszközt, melyet most a szállodákban ágypoloskák ellen lehetne bevetni.

F. O.: A társadalom a közvetlen hasznosulást látja meg a leghamarabb. A vérnyomásgyógyszerek, a tépőzár, a navigációs berendezések, a hírközlési és távközlési eszközök, bizonyos tűzoltási anyagok, műanyag fóliák, vagy folyadékkristályok mind az űrkutatás melléktermékei. Ezek rövid távon megtérülnek, és a több mint hét és fél milliárd ember úgy használja az űrtevékenység eredményeit, hogy észre sem veszi. El lehet képzelni, mit jelent Indiában a műholdas távoktatás, vagy a légi irányításban a műholdas navigáció. A magyar gazdaság most érkezett el arra a pontra, hogy át tud csoportosítani forrásokat erre a területre.

hvg.hu: Világos, hogy állam nélkül nincs űrkutatás, az állam magánszektorral való együttműködésről azonban elsőként a Space Puli körüli rossz szájízű történet villan be.

F. O.: A saját szakmámat is érheti jogos kritika, amiért elvonultunk egy elefántcsonttoronyba, nem jól kommunikáltunk. Kell az ismeretterjesztés, nem várható el a társadalomtól, hogy úgy támogasson egy területet, hogy nem tud róla semmit.

A magyar Puli holdjáró tesztelése a marokkói sivatagban
©

Az űrkutatásban nagyon kényes kérdés ez az együttműködés, mivel a magánszektor gyors forrásmegtérülést vár el. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás az űrtevékenységben a kezdetek óta összeér. Utóbbi az, ami elég gyorsan kifizetődik. Például Bangladesnek is azért van már saját távközlési műholdja, mert bevételt termel. Viszont nagyon nehéz megjósolni, mire lesz jó egy alapkutatás, és itt jön be a képbe kikerülhetetlenül az állam.

hvg.hu: Amerikában az állam és a magánszektor kapcsolata az űrkutatás terén most meglehetősen terhelt. Az ottani magáncégek, pl. Elon Musk vagy Richard Branson űrvállalkozásai, a mögöttük álló büdzsé távolabb esik a magyar cégek lehetőségeitől, mint a Mars. Milyen területen érdemes egy hazai vállalkozásnak próbálkoznia?

F. O.: Abszolút van helyünk a különböző műholdas szolgáltatások területén, de ehhez komoly közgazdasági felkészülés szükséges. Mivel magas az űrszegmens használatának költsége, nagyon pontos számításokra van szükség. Hamar be tudnánk kapcsolódni az űridőjárás-körüli szolgáltatásokba is, ezek jelentősége abban rejlik, hogy a világűrből érkező hatásoknak olyan eszközök vannak kitéve, melyeket napi szinten használunk. Óriási gazdasági potenciál rejlik az ESA-nál az SSA-programban is, amely többek között a Föld körüli űrszemét- és aszteroidaveszélyt hárítja el.

©

hvg.hu: Itt mondjuk okozhatna gondot, hogy az ún. geoszinkron pálya Magyarországra eső szakaszát egy külföldi cég használja.

F. O.: Ez a legjobb példa arra, mennyire szerencsétlenül lép be néha a politika az űrkutatásba. A geoszinkron pálya kardinális érték, azaz pénzzel meg nem váltható és mással nem helyettesíthető. Ez az egyetlen olyan pálya a Föld körül, ahová nem kell követőantenna, mert a műhold a Föld felszínéről állni látszik. A geoszinkron pálya is az emberiségé, az országoknak pusztán használati joguk van a nekik kijelölt részre. Magyarország erről a kilencvenes évek közepén lemondott.

hvg.hu: Ennek a forrásigányéről nyilván nem az első miniszteri biztosi napján tud nyilatkozni. Apropó, forrásigény. A pletyka szerint minél többet fizet be egy ország az ESA-ba, annál nagyobb eséllyel adhat űrhajóst.

F. O.: A pletykának lehet alapja. Igyekszünk megvizsgálni minden lehetőséget, hogyan tudunk visszatérni oda, ahol már egyszer voltunk. A miniszteri biztosi pozíció nem felülbecslése a területnek, más ország képviseletének szintjéhez mérve ez a felzárkózás első lépése. Azért fogunk dolgozni, hogy minden nagyobb űrprogram újra reális céllá válhasson.

hvg.hu: Bár az ESA most több hazai magáncéget is támogatott, koherens űrmérnöki képzés nincs Magyarországon.

F. O.: Nemcsak űrmérnöki, space science képzésre is szükség lenne, MSc vagy posztgraduális képzés formájában. Ezt persze akkreditáltatni is kellene, hogy belépőt jelentsen a nemzetközi programokba. A magyar űrkutatás eddig is hatalmas eredményeket mutatott fel; múlt héten startolt a BepiColombo, amely a Merkúr felé tart, és jelentős magyar részvétellel valósult meg. Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar műszerek nem szoktak elromlani a világűrben.

A levegőbe emelkedik egy Ariane 5-ös hordozórakéta a koroui Guyana Űrközpont kilövőállásáról 2018. október 20-án. A rakéta az európai-japán BepiColombo űrszondát szállítja a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz
©
A NASA épp most hívta meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont egyik nyomdetektoros doziométerét a Hold felé indulni tervezett Orion űrhajóra. Ehhez a projekthez mindössze évi 3-4 millió forintos állami segítségnyújtás szükséges.

hvg.hu: Az aprópénzen kívül mit várhat a szakma a kormányzati szektortól?

F. O.: Az űrkutatás egy kooperatív, politikasemleges terület. Szigorúan szétválasztom a közéleti szerepvállalásomat a szakmai életemtől. A kormányzat legfontosabb feladata, hogy megteremtse a szakma számára az optimális környezetet. Az emberiség akkora bajban van, amit az átlagember nem is tud igazán felmérni. Kinőttük az ökológiai fülkénket, és amikor egy fajjal ez történik, radikális váltás nélkül összeomlik. Előttünk viszont ott áll a technológiai változtatás lehetősége. Lassan ott tartunk, hogy nem más bolygókat, hanem először a Földet kell terraformálnunk, azaz emberi lakhatásra alkalmas állapotban tartanunk. A tudósok és döntéshozók óriási felelőssége, hogy a megfelelő döntéshozatali mechanizmusok mentén megtalálják a megoldást. Valószínűtlen, hogy úgy éljük túl ezt a krízist, hogy ne változzon meg gyökeresen a ma ismert világunk. Ha egyáltalán van megoldás az emberiség problémájára, az ott van kint a világűrben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rendhagyó karácsonyi vásár nyílt Budapesten

Rendhagyó karácsonyi vásár nyílt Budapesten

És akkor kiderült, Brüsszel néha tiszteli a magyarokat

És akkor kiderült, Brüsszel néha tiszteli a magyarokat

Kimondta a WHO: nem a rák vagy a szívbaj, hanem a klímaváltozás a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése

Kimondta a WHO: nem a rák vagy a szívbaj, hanem a klímaváltozás a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése

Őrült vállalkozás, de van benne állami biznisz

Őrült vállalkozás, de van benne állami biznisz

Új funkció bukkant fel a Google Fotókban

Új funkció bukkant fel a Google Fotókban

Olcsóbb lesz az üzemanyag szerdától

Olcsóbb lesz az üzemanyag szerdától