szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az egykori agrárügyi államtitkár már a háromnegyedét feldolgozta a három évvel ezelőtti földárveréseknek. Azóta Mészáros Lőrinc agrárérdekeltsége 40 ezer hektárra nőtt, és az is egyre világosabb, hogy a kormány már átgondolta a méretgazdaságosságot.

Fejér megyében, Mészáros Lőrinc szülőföldjén árverezték el a legnagyobb birtokokat, itt 28 792 hektár földre lehetett licitálni három évvel ezelőtt. A második helyen Jász-Nagykun-Szolnok megy áll az eladott 18 698 hektárral, az Ángyán József és munkatársai elemzésében soron következő Veszprém megye, a maga 9347 hektárjával a középmezőnybe tartozik. A területek többsége gyakorlatilag kikiáltási áron kelt el, így a sokszor „messziről jött” vevők jutányos áron szerezhették meg az állami földvagyont. Ángyán József szinte mindegyik megyeelemzésében fel is veti a hűtlen kezelést, főként, ha a jelenlegi földáremelkedésekre gondol, de akkor is olcsónak számított az átlagosan 1-1,5 millió forint hektáronkénti ár.

Ángyán József, a Szent István Egyetem professzoraként, 2010-től a második Orbán kormányban vállalt szerepet. Ekkor a vidék narancsos letarolásában nem kis szerepe volt annak, hogy beígérték a mezőgazdaságból élőknek a földhöz jutás lehetőségét. Az úgynevezett demográfiai földprogram viszont csak a kampány része volt, Ángyán elképzelése a fiókban maradt, ezért is távozott a kormányból. A kishantosi ökogazdaság területének a „szétpályáztatását” ennek megtorlásaként emlegetik. Pár évvel később a kormány első körben bérleti pályázatokat írt ki az állami földekre, később pedig árverésre írtak ki 250 ezer hektárt, ebből 182 ezer hektárt vásároltak meg a liciteken. Három évvel ezelőtt zárult le az árverés, Ángyán József pedig azóta veszi sorra a megyékben eladott területeket, Veszprém megye a 11. a sorban.

Hasonlóan az előzőekben megvizsgált megyékhez, Veszprém megyében is a nyertes árverezők több mint 40%-a, 70 fő 20 hektár alatti területet vásárolt, ám ezek az értékesített területeknek csupán 7%-át adják. És bár a 100 ha feletti területhez jutott árverezők száma mindössze 28 fő, azaz alig több mint 16%, ám az ő szerzeményeik adják az elárverezett összes terület több mint felét, közel 53%-át. Lényegében a tőkeerősebb gazdálkodók, nem egy esetben egy-egy cégcsoporthoz tartozók vásárolták fel a földek jelentősebb részét, vagy a saját bérleményeiket, vagy más cég által bérelt földeket, vagy bérlő nélkülieket. Egy-egy érdekeltséghez tartozók egymilliárd forintot is megközelítő összegeket költöttek el a liciteken, Ángyán megállapításai szerint ezzel is kiépítve a feudális vazallusi rendszert. Például a 2017-ben a Bonafarm Csoporthoz csatlakozó Agroprodukt Zrt az addig államtól bérelt földjeiből közel 4000 hektárt vásároltak meg. Az nem ismert, hogy a licitek után valójában kikhez kerültek a földek.

Az elmúlt három évben annyira már nem is rejti véka alá a kormány és a szaktárca sem, hogy a „kicsikkel” nem mennek sokra. Lázár János korábban még kitartott a nagybirtok–kisbirtok 20-80 százalékos aránya mellett, de már a 2018-as parlamenti választási kampányban is más véleményen volt az agrártárca akkori vezetője, Fazekas Sádnor és a kamarai elnök, Győrffy Balázs. Ők a nagybirtok nagyobb aránya mellett érveltek. (Eközben Mészárosék Talentis Agro Zrt-je is 40 ezer hektárra nőtt.) Az éppen a napokban zajló agrárkonferencián pedig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője, Gyurica Csaba is kifejtette, hogy szerinte nem vitás, a nagybirtokok az esetek nyolcvan százalékában jövedelmezőbbek és versenyképesebbek is.

A tárca tavaly kinevezett vezetője, Nagy István pedig gyakorlatilag minden fórumon elmondja, hogy csak szövetkezéssel lehet túlélni, a magányos gazdálkodók nem veszik be a kanyarokat. Csakhogy, miután a kormány éveken át a vidéki kisgazdálkodóknak udvarolt, most nehéz meggyőzni őket éppen az ellenkezőjéről. De a szövetkezésbe sem könnyű beterelni őket, miután a tészek sora dőlt be, sok gazdálkodó égette meg magát. A birtokméretek gazdaságosságától függetlenül az, hogy a három évvel ezelőtt eladott állami földek a költségvetésben csak egyszeri bevételt jelentettek, nem elvitatható. Ráadásul, ahogy Ángyán József elemzéseiből kiderül, zömében valóban a kikiáltási áron, olcsón keltek el a területek, ami a volt államtitkár szerint akár a hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!