Elégedetlen a Petőfi Irodalmi Múzeum gazdálkodásával az Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a Petőfi Irodalmi Múzeum 2015–2017 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a múzeum belső kontrollrendszere, pénzügyi- és vagyongazdálkodása az ellenőrzött időszakban nem biztosította a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és a nemzeti vagyon védelmét. A korrupciós kockázatokkal szembeni védelmet nem alakították ki.

A számvevőszék szerkesztőségünknek küldött közleményéből kiderül,

• a múzeum pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű, mivel a bevételi és a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat,
• a gazdálkodási jogkörgyakorlás nem volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban, aminek következtében nem volt biztosított, hogy a közpénzek felhasználására a közfeladat ellátása érdekében került sor,
• a múzeum a vagyonhasznosításból származó bevételek kezelésekor, valamint a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be az átlátható szervezetekkel való szerződéskötésre vonatkozó jogszabályi előírásokat,
• a múzeum az éves költségvetési maradvány megállapítása tekintetében nem a jogszabályi előírások szerint járt el.

Azt is írják, hogy a múzeum vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, nem volt biztosított az állami vagyon védelme, mert a mérleg alátámasztására nem készült a jogszabályi előírások szerinti leltár. A könyvvezetés, a kötelezettségvállalás-nyilvántartás, a maradvány-megállapítás és a vagyongazdálkodás területén feltárt szabálytalanságok miatt a múzeum beszámolója nem mutatott valós és megbízható képet a pénzügyi és vagyoni helyzetéről.

Továbbá a múzeumnál nem alakítottak ki a teljesítmény mérésére szolgáló követelményeket, a teljesítménymérés feltételei nem álltak fenn.

Az Állami Számvevőszék a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának 16 javaslatot fogalmazott meg, ezekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteni.