Gáti Júlia
Gáti Júlia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Erősen felhígult projektet hagy maga után az Egészséges Budapest program leköszönt miniszteri biztosa. Utódjának kívülállóként kellene összefognia a sok száz milliárdos fejlesztést.

Hatmilliós luxusesküvő, álomautó, kényeztetett, mégis lelépő, elszeretett feleség – celebvilági hírek egy pletykalapból, melyeknek csupán mellékszereplője a faképnél hagyott férj, T. Attila üzletember. Így nem is keltett országos feltűnést, hogy a 39 éves fiatalembert Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter január elsejével a központosított közbeszerzések miniszteri biztosává nevezte ki.

A miniszter fiának barátjaként élvezi a bizalmat

Az apparátus tudomásul vette, hogy a takarító, valamint autókereskedő kisvállalkozásait igazgató Tóvizi Attila – a miniszter fiának üzleti partnereként, egyes források szerint jóbarátjaként – a miniszter feltétlen bizalmát élvezi. Most azonban a biztosi stallum mellé átveheti az Egészséges Budapest program (EBP) karmesteri pálcáját is. Kásler ugyanis nem hosszabbította meg Cserháti Péter múlt hónap végén lejárt megbízatását. Cserháti orvos, kórházi főigazgató, de volt helyettes államtitkár is az egészségügyi tárcánál, s 2015 vége óta tartja kézben az EBP menedzselését. Igaz, mostani félreállítása nem volt előzmények nélküli: az EBP-nek máig nincs a kormány által elfogadott szakmai programja. Ez azonban messze nem egyszemélyes kudarc, tucatnyi érdekviszony mentén zilálódott szét az eredeti elképzelés.

„Megalázó”

– kommentálta a tervezett személycserét egy, az egészségügyben és a nagy kormányzati programok menedzselésében jártas szereplő. Ám a miniszteri választás azt is jelentheti, hogy Kásler megelégelte a különböző érdekcsoportok nyüzsgését, ezért keresett a posztra egy totális outsidert. Arra persze semmi biztosíték sincs, hogy a szűz kéz szerencsét is hoz, mivel a projekt végrehajtásához sziklaszilárd politikai támogatás szükséges, ahogy az ágazat működésének és működtetésének elméleti és gyakorlati ismerete is elengedhetetlen. Ebből a három tényezőből jelenleg három hiányzik.

Cserháti Péter korábbi miniszteri biztos
©
Bérbalhé

Felmondta az önként vállalt heti 12 óra túlmunkát, és az eddig elnézett, a munkát megkönnyítő szabálytalanságokban sem fog részt venni a Péterfy Kórház Manninger Jenő Baleseti Központ 84 baleseti sebésze – közölte a 444. Ők fizetésüknek az aneszteziológusokéval megegyező szintre emelését és az intézmény lepusztult állapotának javítását szerették volna elérni, az igazgatóság azonban ebbe nem ment bele a kórház 2,5 milliárd forintos adósságállománya miatt. Ezért választották a bérharcnak ezt a formáját.

Így lesz egy "szuperkórházból" négy

Főleg a politikai akarat képlékeny. A 2015 februárjában, a Fidesz–KDNP frakcióülését követően bejelentett döntés még arról szólt, hogy egy új, nagy fővárosi kórház építésére van szükség. Utóbb kiderült, hogy a tervről éppen csak az egészségügyért felelős tárcával nem egyeztettek a kormánypárti képviselők, akik gyorsan beletörődtek, hogy egy helyett három új centrum legyen: a megálmodott dél-budain kívül Dél-Pesten és Észak-Pesten is egy. A negyedik „szuperkórház” pedig – majd egyszer, valamikor – Észak-Budán, a reménybeli M0-s autóút közelében.

Az egészségpolitika – már amennyiben egyáltalán van ilyen – régóta hajtogatja, hogy a szétszórt telephelyeken működő, lepusztult infrastruktúrájú ispotályok helyett XXI. századi (orvos)technológiára méretezett, hatékony fekvőbeteg-intézmények kellenek ahhoz, hogy pénzügyi és munkaerőszempontból is fenntartható legyen egy idősödő társadalomban a közfinanszírozott egészségügy. Bár a kórházak 2011 utáni államosítása akár az egységes irányítást, a szűken vett helyi érdekek kiiktatását is jelenthette volna, ebből semmi sem lett. A főváros irányító, fenntartó szerepe megszűnt, de anélkül, hogy érdemben bármi a helyére lépett volna.

Így aztán megindult a harc a régóta várt fejlesztési pénzekért. Az EBP menedzsmentje gyengének bizonyult ahhoz, hogy a maguk mögött magas rangú politikus barátot, de legalább erős fideszes polgármestert vagy országgyűlési képviselőt tudó kórházigazgatók igényeinek ellenálljon. Végül a kormány is megadta magát az igényeknek anélkül, hogy lett volna jóváhagyott szakmai koncepciója a főváros életét akár egy évszázadra meghatározó fejlesztésnek.

Másfél évvel az EBP beharangozása után – a három centrumon kívül – mind a 23 budapesti és Pest megyei kórház beruházásáról döntött, kiemelt jelentőségűként gyorsítósávra terelve hatósági ügyeik intézését. Néhány héttel később pedig 40 milliárd forintot is hozzárendelt az az évi fejlesztésekhez. Ezenfelül zöld utat kapott két egyházi, aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény is, az irgalmas rendi és a Bethesda új épületszárnnyal való bővítése – közel 20 milliárd forintból.

Hosszas lobbiharcokat követően, tavaly év végén a miniszterelnök aláírta azt a határozatot, amely az észak-közép-budait jelöli meg negyedik centrumként. Vagyis a Szent János Kórház és az egykor szebb napokat látott Kútvölgyi területén veti el a komplex, állandó ügyeletet is adó egészségügyi központ magját.

Kórházbezárásokról tilos beszélni

Arról szinte beszélni sem szabad, hogy az új kapacitásokért cserébe (a Dél-budai Centrumba 1200 ágyat terveznek) valamelyik régi kórházat bezárják. A mi hová kerül kérdését a szőnyeg alá söpörték, ez azonban kettős bajt okoz. Egyrészt korántsem mindegy, milyen feladatok ellátására terveznek egy új kórházat – a régiek felújítása, bővítése hivatkozási alap a bezárásuk ellen. Másrészt az is erősen kétséges, hogy a most ezekbe vásárolt informatikai, diagnosztikai eszközök miként illeszkednek majd a centrumkórházak rendszerébe. A vásárlás azonban nem csak a pozíciójukat féltő kórházak érdeke. Közben kiderült, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonosi köréhez tartozó 4iG Nyrt. és alvállalkozói szállíthatnak nettó 700 millió forintért, az EBP kontójára számítógépes szervereket.

A Semmelweis Egyetem minden jel szerint a saját útját járja, jóllehet a fővárosi kórházi ágyak csaknem 20 százalékát mondhatja magáénak. Volt pillanat, amikor úgy nézett ki, hogy az összes egyetemi klinika beköltözik majd a Dél-budai Centrumkórházba. Ezt beavatottak szerint maga a miniszterelnök akadályozta meg, a csak neki felelő Bedros Róbertet, a Szent Imre Kórház főigazgatóját állítva a projekt élére. De volt olyan elképzelés is, hogy legyen egy budai klinikai campus a Kútvölgyi, a Szent János Kórház és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika háromszögében. Ez is bukott: az egyetemnek ez év végéig el kell hagynia a Kútvölgyi-tömböt, júliusig ki kell ürítenie a Szent János Kórház területén lévő pulmonológiai részlegét. Ez összesen csaknem 400 ágy át- és elhelyezésével jár. Átmenetinek szánt megoldásokkal ez idő szerint 11 helyre szándékszik az egyetem szétosztani a Budáról kiebrudalt kapacitásait, nagyobb részük a Tömő utcai klinika, illetve a Korányi-tömb épületébe kerülne. A lépés 4 milliárd forintba kerül.

A kabinetnek is bemutatott Semmelweis XXI. tervek eleve azzal számolnak, hogy a jelenlegi klinikák mellett, vagyis a VIII. kerületben és a XII. kerületi Városmajor utcában új épületek felhúzásával, több tízmilliárdos költséggel bővülnének a klinikák. Mindezt talán a kényszerköltözés előtt kellett volna megépíteni – adott hangot aggodalmának a Magyar Orvosi Kamara budapesti területi szervezetének elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek és Kásler Miklósnak címzett levelében. Albert István attól tart, hogy a kiköltöztetés egyaránt veszélyezteti a betegellátás színvonalát, a dolgozók egzisztenciáját, de megsínylené az oktatás és a kutatás is, gyógyító kollektívák esnének szét. Reális eshetőség ez is, de azt is át kellene gondolni, hogy egy XXI. századi gyógyítási és oktatási infrastruktúrát tényleg a zsúfolt, rosszul megközelíthető belvárosban, szerteszét szórva kell-e megépíteni, párhuzamosan a „szuperkórházakkal”.

GÁTI JÚLIA

[email protected]

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tarr Béla új produkciója is látható lesz a Bécsi Ünnepi Heteken

Tarr Béla új produkciója is látható lesz a Bécsi Ünnepi Heteken

Elfogadták az új EU-s drónszabályokat, 2020-tól mindenkire vonatkoznak

Elfogadták az új EU-s drónszabályokat, 2020-tól mindenkire vonatkoznak

Vége a végtelen kamionsoroknak Nagylaknál? Kész az új elkerülő

Vége a végtelen kamionsoroknak Nagylaknál? Kész az új elkerülő

BMW-gyár: kifizette a gazdákat a debreceni önkormányzat

BMW-gyár: kifizette a gazdákat a debreceni önkormányzat

117 ezer nem uniós ember költözött Magyarországra 2017-ben

117 ezer nem uniós ember költözött Magyarországra 2017-ben

Videón azonosították a hargitai tolvajt: 120 kilós, és bundát viselt

Videón azonosították a hargitai tolvajt: 120 kilós, és bundát viselt