Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Kína ugyan veszített, de az USA igazán nem nyert Donald Trump kereskedelempolitikájával.
Hála a két óriás közötti megállapodásnak a világ megmenekült egy várható recessziótól 2020-ban – így értékelte az amerikai–kínai kereskedelmi egyezmény első szakaszának aláírását a Global Times portál, amely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. Robert Lightizer főtárgyaló a Fox televízióban ezt mondta: "megvalósítjuk Trump vízióját". Szerencsére azt nem részletezte, hogy az micsoda. Az ellenzéki demokraták szerint Donald Trump megmenekült az arcvesztéstől, de nem ért el jóformán semmit sem a kereskedelmi háborúval.
Az amerikaiak mindenesetre óvatosak: bár Washingtonban kiegyezik a két fél, a szankciók részben megmaradnak, egy 360 milliárdos részt érintenek a kínai kereskedelemben. Majd a második fázis szünteti meg ezeket, Washington szerint azonban erre csak a novemberi elnökválasztás után kerülhet sor. Vagyis az elnök ki akarja játszani a kínai kártyát a választási kampány során.
Mindkét fél tett engedményeket
Kilenc fejezetből áll az a megállapodás, melyet az egyezmény első szakaszának neveznek – közölte a Hszinhua hírügynökség. Az egyik fejezet az árfolyamot érinti: ebben az amerikaiak engedtek. Elismerték, hogy Kína nem manipulálja a jüanárfolyamot annak érdekében, hogy kivédjék a szankciók hatását. Ezt személyesen Steve Mnuchin pénzügyminiszter jelentette be, aki végig a jó rendőr szerepet alakította a tárgyalások során, ellentétben a kínaiak mumusával, Robert Lightizer főtárgyalóval. Ő pedig azt érte el, hogy két fontos ponton engedjenek a kínaiak: az egyik a szellemi tulajdon kérdése, a másik pedig a technológiai transzfer ügye.
Mindkét esetben az volt az amerikai vád – melyet különben az Európai Unió is osztott –, hogy a kínaiak lenyúlják a külföldi szellemi tulajdont anélkül, hogy ezért fizetnének. A külföldi cégeket pedig vegyes vállalatok alakítására kötelezik, és ennek keretében a technológiai transzfert gyakorlatilag ingyen hajthatják végre. A jövőben megszűnik a vegyesvállalati kötelezettség, és a kínaiak vállalták: fizetnek a szellemi javakért. Kérdés persze, hogy mennyit?
Mindenesetre a kilenc fejezet közül az egyik a vitás kérdések rendezésének módját tartalmazza. Felkészülve arra, hogy vitás kérdések lesznek bőven. Már csak azért is, mert sok kínai cég a padlóra kerülne, ha csakugyan komoly összeget kellene megfizetnie a külföldi szellemi tulajdon lekoppintásáért.
Peking pontosan az aláírás előtt tette közzé a legfrissebb statisztikai adatokat a múlt évi külkereskedelemről. Eszerint 3,4%-kal növekedett a kínai külkereskedelem az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi háború ellenére, miközben 10,7%-os volt a visszaesés az amerikai forgalomban. A pekingi Global Times vezércikkében idézte ezeket a számokat, jelezve, hogy Kína elvan az USA nélkül is. Hszi Csinping elnöknek is fontos az arca.
Mit szólnak mindehhez a gazdasági döntéshozók?
Megindulnak-e a befektetések Kínában, ahol eddig óriási profitokat szereztek a nagy amerikai cégek? Az amerikai elnöke haza akarja csábítani őket, de ennek minimális eredménye van csak. Trump szankciói annyiban működtek, hogy sok amerikai cég hagyta ott Kínát, de nem hazamentek, hanem más ázsiai országokba: például Vietnamba, Indonéziába vagy Indiába.
A Financial Timesnak nyilatkozó szakértő szerint jó, hogy aláírják a megállapodást, de ettől még nem nyitják ki a pénztárcájukat a döntéshozók. "A piac szempontjából sok nagy felhőt sikerült eloszlatni, de makrogazdasági szempontból ez kevés. Kétlem, hogy a cégek ennek hatására beruházásokba fognának" – nyilatkozta a londoni lapnak Nathan Sheets. "A döntéshozók valami konkrétabb és véglegesebb egyezményre várnak" – tette hozzá a PGIM Fixed Income szakértője a Financial Timesnak.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Bár a károk súlyosak és kiterjedtek, személyi sérülésről egyelőre nem érkezett hír.