Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A múlt héten már látszott, hogy csak átmeneti volt a forint decemberi erősödése, egyre inkább csak az volt a kérdés, hogy mikor éri el az újabb történelmi mélypontját. Eddig 337,28-nál soha nem került több forintba egy euró, egészen mostanáig.
Az új történelmi mélypont 337,4.
A Portfolio úgy számol, hogy Európa leggyengébb devizája a forint, ha az euróhoz vagy a dollárhoz viszonyítjuk az év eddigi közel három hetének teljesítményét. A cseh koronához képest 2,2, a lengyel zlotyhoz viszonyítva 2,2 százalékos idén eddig a visszaesés. Globálisan pedig nagyon messzire kell nézni, hogy olyan devizát találjanak, amely a forintnál nagyobbat gyengült volna a dollárhoz képest idén:
a chilei peso, a brazil reál és a dél-afrikai rand teljesített csak rosszabbul 2020-ban.
Annak, hogy a forint ennyire gyenge, több oka is van. A magyar kamatok kimondottan alacsonyak a hozzánk hasonló gazdaságú országokhoz képest, ez pedig azt jelenti, hogy amelyik befektető egy feltörekvő országba vinné a pénzét, inkább fordul oda, ahonnan nagyobb kamatokat vár. Az sem segít, hogy a nemzetközi hangulat bizonytalan, egyre többen tartanak attól, hogy miután az Egyesült Államok és Kína gazdaságpolitikai békét kötött, az EU lehet az amerikaiak következő ellenfele. Vagyis a magyar gazdaságpolitikát sikerült egy olyan helyzetbe navigálni, hogy ha minden rosszul alakul az EU-ban és azon belül is Közép-Európában, akkor értelemszerűen nem járunk jól, ha viszont jóra fordulnak a regionális hírek, akkor az a baj, hogy alacsonyabbak a kamataink másokénál.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a következő kamatdöntő ülését január 28-án tartja, ott tudnák erősíteni. De azt már sokszor jelezte a testület, hogy őket nem a forintárfolyam érdekli, hanem az, hogy az infláció legyen minél közelebb a 3 százalékhoz. A legutóbbi, 2019. decemberi adat szerint ugyan az infláció hétéves rekordra, 4 százalékosra ugrott, de az MNB mindenkit igyekezett megnyugtatni: ez csak a benzindrágulás miatt volt, „a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatóink (a keresletérzékeny termékek és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja) nem változtak az előző hónaphoz képest”.
Az elemzők szerint az egészen biztos, hogy a 2019-ben jellemző 325-335 közötti árfolyam nem marad 2020-ban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy számolt, hogy ebben az évben már 340-345 forint között fog mozogni az euró, és nem látszik, mitől fordulhatna meg a trend. Zsiday Viktor befektetési szakember pedig arról írt, hogy nálunk extrémen alacsony a kamatszint a környező, nem eurót használó országokhoz képest. A forintgyengülés tehát egy tudatos stratégia eredménye szerinte, az MNB a forint gyengítésével próbál védekezni a világgazdasági lassulás ellen. Ez problémákat akkor okozhat, ha nagyobb bajban lesz a gazdaságunk, akkor ugyanis már nem lehet hova lazítani a monetáris politikán.
