Németországnak "elemi érdeke" az EU-csúcs eredményessége, azért is, mert ha sikerülne megállapodni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus közös költségvetéséről, akkor nem a német soros EU-elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében – mondta Angela Merkel Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Mindenekelőtt pedig azért fontos a mielőbbi megállapodás, hogy legyen elég idő a költségvetési finanszírozási programjainak előkészítésére.

Azonban még nem tudni, hogy lehetséges-e a megállapodás

– mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy az eddigi javaslatok nem rendezik megfelelően a német szempontból fontos ügyeket. Németország és Finnország egyaránt nettó befizető – nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle –, és a többi nettó befizetővel közösen együttműködnek majd a várhatóan nehéz és kemény brüsszeli tárgyaláson. Hangsúlyozta azt is, hogy kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést.

Önmagában is nehéz ügy a költségvetés mérete – tette hozzá, rámutatva: Németországnak a brexit és az infláció miatt akkor is évente 10 milliárd euróval (3400 milliárd forint) többet – 28 milliárd euró helyett 38 milliárd eurót – kellene befizetnie, ha a költségvetés változatlanul a tagországok összesített bruttó nemzeti termékének (GNI) 1 százalékát tenné ki.

Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre,

meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk "méltányos-e, vagy nem annyira méltányos". Ez Németországnak nagyon fontos ügy. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tagországi kormányok ugyan fontosak, és meg kell állapodniuk egymással a költségvetésről, "de nem csak ők vannak a világon".

A költségvetést ugyanis az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, és "óriási a szakadék" a GNI 1,3 százalékát kitevő büdzséről szóló parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács legutóbbi, a GNI 1,074 százalékát kitevő költségvetésről szóló javaslata között – fejtette ki Angela Merkel, megjegyezve, hogy minden tizedszázaléknyi eltérés kétmilliárd eurónyi különbséget jelent.

A többi között arról is szólt, hogy Németország nem tudná elfogadni az EU-s mezőgazdasági támogatások "bezuhanását", jelentős csökkentését. A gazdálkodókat a klímaváltozás elleni küzdelemtől a trágyázás szabályainak szigorításán át a rovarok védelméig számos új feladat terheli, ezért továbbra is "forrásokkal jól ellátott" agrártámogatási fejezetre van szükség a közös költségvetésben. Mindennek alapján látható, hogy valamennyi résztvevő részéről nagyfokú kompromisszumkészség kell a költségvetés elfogadásához – mondta Angela Merkel.

Sanna Marin pedig azt jegyezte meg, hogy Finnországnak kiemelten fontos, hogy

a jogállami elvek érvényesítése legyen a költségvetési források kifizetésének feltétele.