Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem követte a nyugdíjakra és az oktatásra szánt összeg azt, ahogyan a gazdaság teljesítménye javult. Most, hogy válságos idő jön, sem lehet jobb a helyzet.
A GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben, és következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya – ezt olvasta ki az Mfor a konvergenciaprogramból, amelyet a magyar kormány küldött el az Európai Bizottságnak.
Míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják. 2030-ra ugyanez az arány 8,4 százalékra csökken. Logikus magyarázat, hogy ha a GDP nő, akkor ugyanannyi nyugdíjkiadás arányaiban kevesebb lesz, de sokan épp azt kérik számon a kormányon, hogy ha a gazdaság nő, akkor a nyugdíjak ezt még jobban követhetnék. Ráadásul idén valószínűleg már nem is lesz szó GDP-növekedésről.
Az oktatásra szánt pénz a négy évvel korábbi 3,6 százalékról idén 3,4 százalékra csökken, 2030-ban már csak 3,3 százalék lesz. Az egészségügyben a korábbi 4,9 százalékról 5,1 százalékra nő az arány.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.