"Nincs elvi akadálya", hogy a szennyezéssel együtt adják el az Illatos úti telepet

Lassan haladnak a kármentési munkálatok a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepén, a II. ütem több tényező miatt sem tud elindulni. Még az is lehet, hogy a vegyi szennyezéssel együtt értékesítik a telepet.

  • hvg.hu hvg.hu

A 2008 óta felszámolás alatt álló Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepéről 2015-ben szállították el azt a 12 ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot, amit szabálytalanul tároltak. A telepen hozzákezdtek a talaj és a talajvíz megtisztításához is, de a folyamatok, ahogy egyéb kármentesítési munkák is, elakadtak, például az épületek elbontásából származó hulladék is még mindig a telepen áll. Baranyi Krisztina hétfőn jelezte, hogy a kormányhoz fordul segítségért a kármentesítése ügyében.

Ferencváros polgármesterének a Nemzeti Vagyon Kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter válaszolt. Mager Andrea azt írta, hogy "megkezdődött az Illatos úti Vegyiművek kármentesítése, az 1. ütemben a mérgező anyagokat tartalmazó hordókat a kormány költségére elszállították" – utalva a 2015-ös elszállításra. A miniszter hozzátette, hogy a teljes kármentesítés költségei akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatják majd. Az, hogy ez megtörténik-e, kétséges, hisz a végrehajtást nehezíti, hogy a károkozásért felelős tulajdonosnak nincs vagyoni fedezete.

A miniszter arról is ír, hogy előkészítés előtt van a kármentés II. üteme, igaz, az ezt végző társaság és az adós gazdálkodó szervezet között még nem zárult le a szerződéskötés.

Mager szerint a problémára megoldási alternatíva lehet az ingatlan környezeti teherrel történő értékesítése

 – a korábbi tájékoztatása szerint a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya ennek nem látja elvi akadályát, jelenleg azonban nem ismert olyan potenciális vevő vagy érdeklődő, aki ezt tudná vállalni.

A környezeti teherrel történő értékesítés – vagyis hogy így, száz év szennyezésével adják el a 11 hektáros telket – számomra teljesen elfogadhatatlan, mert nem lesz olyan magánbefektető, aki 10 milliárdot kifizetne a szennyezés felszámolására. Trükközés, lepapírozás volt a jellemző hasonló esetekben, a mérgek jellemzően maradtak"

 – írta Baranyi Krisztina a Facebook-oldalán.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője az mondta, hogy a talajvizet ki kellene szivattyúzni és megtisztítani. Azt is elmondta, a talajt 5-10 méter mélyen ki kellene cserélni, hogy megszabaduljanak a benne található mérgektől.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek