szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Az ingatlan.com-mal közösen dolgozik a KSH, hogy a lakásbérlésről adjon adatokat. Az első számok azt mutatják, hogy hiába esnek az albérletárak március óta, még így is 30 százalékkal vannak a 2015-ös szint fölött.

Sok kritikát kapott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elmúlt években amiatt, hogy nem nagyon foglalkozott a lakásbérléssel – az inflációban például csak nagyon alacsony súllyal szerepel ez a tétel. Most változtattak ezen: eddig szokatlan módon egy külsős céggel, az Ingatlan.com-mal együttműködve készítették el a lakbérindexüket.

Mint írták, a lakáskiadás vizsgálata a statisztikusok számára nem egyszerű feladat: sokan nem vallják be a hivatalos szerveknek, hogy lakást adnak ki vagy bérelnek, és a piac viszonyai gyorsan változnak. De mára annyira meghatározó tényezője lett ez a szegmens a nagyvárosi lakáspiacnak, hogy muszáj megpróbálkozni a megbízható adatok szolgáltatásával. Azt is hozzátették, hogy ez még csak kutatási statisztika – így nevezik azokat az adatközléseket, amelyek újszerű megoldáson alapulnak, megbízhatóak, de a hivatalos statisztikákkal ellentétben elképzelhető, hogy nem fedik le a vizsgált jelenség minden aspektusát. Az ingatlan.com a saját adatait adja át a KSH-nak, a statisztikusok azokat vetik össze a saját rendszerükben szereplő számokkal.

Az albérletpiacon Budapest dominál, a hirdetések 62 százalékában fővárosi lakást akarnak kiadni. Öt éve ez az arány még 74 százalékos volt, a változás annak tudható be, hogy a vidéki nagyvárosokban is egyre több ingatlant bérelnek ki.

Budapesten egy lakás átlagos bérleti díja 2015 elején 140 ezer forint volt, ez 2020 elejére 175 ezer forintra nőtt, a járvány hatására azonban az idei második negyedévre 156 ezer forintra csökkent

– mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Székely Gáborné, a KSH osztályvezetője. Négyzetméterenként Budapesten 3100, a megyei jogú városokban 2000, a többi vidéki városban 2200 forint volt az átlagos bérleti díj.

Vagyis a járvány miatt nagyjából oda esett vissza az árszint, mint ahol 2018 elején volt, az azelőtti évek drágulása még mindig látszik a számokon.

Nem mindenki fizet ennyire sokat
Azt a lakbérindex bemutatóján is külön hangsúlyozták, hogy fontos arra figyelni a számok értelmezésénél: ezek az árak az épp hirdetett lakásokról szólnak, azt nem mutatják, hogy mennyit fizet, aki korábban vett ki lakást. A bérleti díjak többsége általában nem emelkedik a megállapodás után, vagyis, aki régebben vett ki lakást, valószínű, hogy nem fizet annyit érte, mint amilyen számokat most láthat.

Budapesten belül a legnagyobb mértékben a pesti külső kerületek – Újpest, Rákospalota, a XVI. kerület, Rákosmente, Pestszentlőrinc, Csepel és Soroksár – bérleti díjai emelkedtek, 2015 és 2020 eleje között 61 százalékkal. A főváros többi részén nagyjából 40 százalékos volt a növekedés az öt év alatt. Ennek az lehet az egyik fő oka, hogy a külső kerületekben alacsonyabb szintről indultak a bérleti díjak, és megközelítették a város többi részének szintjét. A járvány kezdete óta a pesti belső kerületek – a Belváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros – árai estek vissza a leginkább. Ott az év elejéhez képest 15 százalékkal lettek alacsonyabbak az árak, ami több mint a másfélszerese a fővárosi esésnek.

A meghirdetett kiadó lakások átlagosan 61 négyzetméteresek, a mediánjuk pedig – amelynél a lakások fele nagyobb, fele kisebb – 53 négyzetméter.

A medián érdemben nem változott 2015 óta. A közvetítőirodákon keresztül meghirdetett lakások átlagos területe azonban 70-ről 60 négyzetméterre csökkent, ami azt jelzi, hogy az ingatlanhirdetők már kisebb bérleményeket is hirdetnek.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt a sajtótájékoztatón: nagyon óvatosnak kell lenni, ha valaki a jövőre nézve szeretne következtetéseket levonni. Akkora a bizonytalanság a járvány, a külföldi turisták eltűnése, valamint az AirBnb-szabályozás átalakítása miatt, hogy most nehéz nagy magabiztossággal előrejelezni, mi történhet a következő hónapokban.

Arra a kérdésünkre, hogy az infláció számításánál nem kell-e átalakítani a módszertant, a KSH osztályvezetője azt válaszolta: azt, hogy mi milyen súllyal esik számításba az infláció kiszámításánál, nemzetközi szabványok rendezik. A listát évente felülvizsgálják és újrasúlyozzák, mindig a két évvel korábbi fogyasztási szokások alapján.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Így alakul át a magyar agrárpiac: jön Mészáros, ráígér, és viszi

Így alakul át a magyar agrárpiac: jön Mészáros, ráígér, és viszi

Újjáépült a kereskedőházak hálózata, amin még mindig Orbán török barátja keresi a legtöbbet

Újjáépült a kereskedőházak hálózata, amin még mindig Orbán török barátja keresi a legtöbbet

Panamából is érkezik pénz a Mediaworksbe, mégis veszteséges

Panamából is érkezik pénz a Mediaworksbe, mégis veszteséges