Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Sok kritikát kapott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elmúlt években amiatt, hogy nem nagyon foglalkozott a lakásbérléssel – az inflációban például csak nagyon alacsony súllyal szerepel ez a tétel. Most változtattak ezen: eddig szokatlan módon egy külsős céggel, az Ingatlan.com-mal együttműködve készítették el a lakbérindexüket.
Mint írták, a lakáskiadás vizsgálata a statisztikusok számára nem egyszerű feladat: sokan nem vallják be a hivatalos szerveknek, hogy lakást adnak ki vagy bérelnek, és a piac viszonyai gyorsan változnak. De mára annyira meghatározó tényezője lett ez a szegmens a nagyvárosi lakáspiacnak, hogy muszáj megpróbálkozni a megbízható adatok szolgáltatásával. Azt is hozzátették, hogy ez még csak kutatási statisztika – így nevezik azokat az adatközléseket, amelyek újszerű megoldáson alapulnak, megbízhatóak, de a hivatalos statisztikákkal ellentétben elképzelhető, hogy nem fedik le a vizsgált jelenség minden aspektusát. Az ingatlan.com a saját adatait adja át a KSH-nak, a statisztikusok azokat vetik össze a saját rendszerükben szereplő számokkal.
Az albérletpiacon Budapest dominál, a hirdetések 62 százalékában fővárosi lakást akarnak kiadni. Öt éve ez az arány még 74 százalékos volt, a változás annak tudható be, hogy a vidéki nagyvárosokban is egyre több ingatlant bérelnek ki.
Budapesten egy lakás átlagos bérleti díja 2015 elején 140 ezer forint volt, ez 2020 elejére 175 ezer forintra nőtt, a járvány hatására azonban az idei második negyedévre 156 ezer forintra csökkent
– mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Székely Gáborné, a KSH osztályvezetője. Négyzetméterenként Budapesten 3100, a megyei jogú városokban 2000, a többi vidéki városban 2200 forint volt az átlagos bérleti díj.
Vagyis a járvány miatt nagyjából oda esett vissza az árszint, mint ahol 2018 elején volt, az azelőtti évek drágulása még mindig látszik a számokon.
| Nem mindenki fizet ennyire sokat |
| Azt a lakbérindex bemutatóján is külön hangsúlyozták, hogy fontos arra figyelni a számok értelmezésénél: ezek az árak az épp hirdetett lakásokról szólnak, azt nem mutatják, hogy mennyit fizet, aki korábban vett ki lakást. A bérleti díjak többsége általában nem emelkedik a megállapodás után, vagyis, aki régebben vett ki lakást, valószínű, hogy nem fizet annyit érte, mint amilyen számokat most láthat. |
Budapesten belül a legnagyobb mértékben a pesti külső kerületek – Újpest, Rákospalota, a XVI. kerület, Rákosmente, Pestszentlőrinc, Csepel és Soroksár – bérleti díjai emelkedtek, 2015 és 2020 eleje között 61 százalékkal. A főváros többi részén nagyjából 40 százalékos volt a növekedés az öt év alatt. Ennek az lehet az egyik fő oka, hogy a külső kerületekben alacsonyabb szintről indultak a bérleti díjak, és megközelítették a város többi részének szintjét. A járvány kezdete óta a pesti belső kerületek – a Belváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros – árai estek vissza a leginkább. Ott az év elejéhez képest 15 százalékkal lettek alacsonyabbak az árak, ami több mint a másfélszerese a fővárosi esésnek.
A meghirdetett kiadó lakások átlagosan 61 négyzetméteresek, a mediánjuk pedig – amelynél a lakások fele nagyobb, fele kisebb – 53 négyzetméter.
A medián érdemben nem változott 2015 óta. A közvetítőirodákon keresztül meghirdetett lakások átlagos területe azonban 70-ről 60 négyzetméterre csökkent, ami azt jelzi, hogy az ingatlanhirdetők már kisebb bérleményeket is hirdetnek.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt a sajtótájékoztatón: nagyon óvatosnak kell lenni, ha valaki a jövőre nézve szeretne következtetéseket levonni. Akkora a bizonytalanság a járvány, a külföldi turisták eltűnése, valamint az AirBnb-szabályozás átalakítása miatt, hogy most nehéz nagy magabiztossággal előrejelezni, mi történhet a következő hónapokban.
Arra a kérdésünkre, hogy az infláció számításánál nem kell-e átalakítani a módszertant, a KSH osztályvezetője azt válaszolta: azt, hogy mi milyen súllyal esik számításba az infláció kiszámításánál, nemzetközi szabványok rendezik. A listát évente felülvizsgálják és újrasúlyozzák, mindig a két évvel korábbi fogyasztási szokások alapján.
