“Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szorosan együttműködik Vera Jourová alelnökkel a jogállamiság ügyén, és az elnök teljesen mértékben megbízik az alelnökben” – mondta kedden az Európai Bizottság szóvivője, Dana Spinant. A testület azután közölte ezt, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő levélben kérte von der Leyentől Jourová elmozdítását. Orbán azt is közölte, hogy felfüggeszti a kapcsolatot az uniós értékekért felelős bizottsági alelnökkel.

A kormányfő haragját Jourová Spiegelnek adott nyilatkozata váltotta ki. A cseh politikus a német lapnak arról beszélt, Orbán beteg demokráciát épít, amihez még annak az illiberalizmusnak sincs köze, amelyet előszeretettel emleget. Azt is hozzátette: a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkothassanak.

Orbán levelében közölte, hogy Jourová távozása a tisztségéből “elengedhetetlenül szükséges”. A magyar kormány szerint ugyanis Jourová Magyarországgal kapcsolatos kijelentései ellentétesek az uniós szerződésekben deklarált semleges és objektív intézményi szerepével.

Korábban Jourová a magyar kormány egyik fontos hivatkozási alapja volt a felhatalmazási törvény elfogadása után. Májusban a kormány előszeretettel hangoztatta, hogy az alelnök szerint a magyar felhatalmazási törvény nem ellentétes az uniós joggal. Jourová később viszont a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban azt állította, ő egyszer sem mondta ezt.

A szokatlan kirohanásnak azonban vélhetően nem csak az akkori vagy a mostani interjú volt az egyetlen előzménye. Szerdán sajtótájékoztatón ismerteti a cseh EU-biztos az éves, minden tagállamot érintő jogállamisági jelentést. A dokumentumot, amelyben most először vizsgálják mélyrehatóan a jogállamiság helyzetét, szerdai ülésén tárgyalja és fogadja el az Európai Bizottság. A szóvivő ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a Bizottság álláspontját a magyar demokrácia helyzetéről ebből a jelentésből lehet majd megismerni. A jelentés a tagállammal folytatott párbeszéd alapját adja majd – emelte ki Spinant, aki azt is hozzátette: Von der Leyen hamarosan válaszol Orbán levelére.

A magyar miniszterelnök levele nagy vihart kavart Brüsszelben, és az uniós politikusok nagy része visszautasította a Jourovát ért támadást.

"Orbán ezzel a provokációival a következő szintre lép” – írta a Twitteren a liberális holland EP-képviselő Sophie in 't Veld.

“Leállíthatnánk ezt a cirkuszt, Varga Judit? Vera Jourová nem nevezte „beteg demokráciának” Magyarországot, Orbán országának szánt jövőképét nevezte „beteg demokráciának”. Ennek a megfélemlítési kampánynak le kell állnia! Nem tesz jót a kormány hitelességének”

– közölte a zöldpárti Sergey Lagodinsky a magyar igazságügyi miniszternek üzenve.

A Bizottság ennél engedékenyebb hangot ütött meg, bírálva ugyanakkor a magyar kormány reagálását. "A Bizottság továbbra is készen áll a párbeszédre, az ajtónk mindig nyitva áll” – mondta Christian Wigand bizottsági szóvivő. Kiemelte: a biztosoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a tagállamokkal mindenről tárgyalhassanak, beleértve a nehéz kérdéseket is, hogy együtt találják meg a megoldást. Az uniós szerződések alapján az EU-s intézményeknek és a tagállamoknak „kölcsönös őszinte együttműködést” kell gyakorolniuk – tette hozzá.

Legutóbb Phil Hogan, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős ír tagja volt kénytelen lemondani posztjáról, miután kiderült, hogy megszegte a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos ír szabályokat. Részt vett ugyanis egy olyan rendezvényen, amelyen a megengedettnél többen voltak. Őt az ír kormány nem szólította fel lemondásra (Von der Leyen sem), csupán arra kérték, hogy gondolja át szerepét és felelősségét ebben az ügyben.

A magyar kormány annál határozottabban szólította fel az elmúlt években a biztosokat távozásra. 2017 tavaszán Szijjártó Péter külügyminiszter Frans Timmermans, akkor az alapjogokért felelős uniós biztost, első alelnököt szólította fel lemondásra, mondván megsértette a magyarokat. Timmermansnak szintén egy lapinterjú volt a „bűne”, amelyben Orbán Viktor egyik európai parlamenti felszólalását antiszemitizmusnak nevezte, amiért a magyar miniszterelnök „amerikai pénzügyi spekulánsnak nevezte” Soros Györgyöt. Később kiderült: ez csak a kezdete volt a jogállamisági ügyek miatt a kormányt élesen bíráló Timmermans elleni magyar hadjáratnak, amely aztán a 2019-es EP-választási kampányban csúcsosodott ki, amikor a baloldali politikust plakátokon szapulta a Fidesz.

2016-ban viszont Molnár Csaba DK-s EP-képviselő Navracsics Tibor magyar biztos ügyében kezdeményezett vizsgálatot Jean-Claude Juncker akkor bizottsági elnöknél. Navracsics ugyanis nemmel szavazott a kvótanépszavazáson, s ezzel – a menekültek áthelyezése kapcsán – az Európai Bizottság egyik döntésével szemben foglalt állást. Navracsics és Timmermans is a helyükön maradtak.

Az első, összes uniós tagállamot felölelő jogállamisági jelentés egyébként pont azért jött létre, hogy azokat a magyar vádakat védje ki, melyek szerint a Bizottság politikai érdekekből kipécézte Magyarországot és Lengyelországot, és ezért támadja a jogállamiságra hivatkozva. Ezért most a Bizottság az összes tagállamot górcső alá veszi. A jelentés első változatát elküldték a tagállamoknak véleményezésre, a magyar kormány kritikával illette az egész eljárást.