Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az ügy első rendű vádlottja a Főügyészség tájékoztatása szerint egy olyan férfi, aki két azonos székhelyű tiszanánási vállalkozás vezetőjeként 2009 és 2015 között előnytelen feltételeket fogadtatott el néhány üzleti partnerével. A férfi azzal fenyegette meg őket, hogy megszakítja velük az üzleti kapcsolatot, amennyiben azok nem hajlandóak tízszázalékos felárral értékesíteni termékeiket. A vádlott ezzel azért járt jól, mert az így kialakuló különbözetet fiktív jutalékként magánál tartotta.
Ahhoz, hogy ezt a rendszert működtetni tudja, az első rendű vádlott színlelt ügynöki megbízási szerződéseket köttetett 89 éves édesapja és az érintett partnervállalatok vezetői között. Ezzel a manőverrel keltették azt a látszatot, mintha az idős apa közvetítette volna az ügyleteket.
A színlelt szerződésekkel és a hozzájuk kapcsolódó hamis számlákkal és bizonylatokkal a férfi végül több mint 63 millió forint vagyoni hátrányt okozott az általa vezetett társaságoknak. Beszállítói oldalról a harmad- és negyedrendű vádlottak közel 48 millió forintot utaltak át az apa, vagyis a másodrendű vádlott számlájára. A vád szerint a hozzá érkező összegeket az apa azonnal felvette és készpénzben átadta a fiának.
A Heves Megyei Főügyészség részéről Szalóki Csaba az MTI-nek elmondta, hogy az első és másodrendű vádlottat önálló intézkedésre jogosult személy által, kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásával vádolja. A vád azonban nem „csak” ennyi: mind a négy gyanúsítottal szemben bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett gazdasági csalás és pénzmosás miatt is eljárást indítanak.
Az ügyészség indítványa szerint ha az első rendű vádlott elismeri bűnösségét, akkor a bíróság négy év börtönre ítéli, és ötmillió forintot fizettet meg vele a vagyonelkobzás mellett. A többi vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kaphat.
