Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kilenc hónapja folyamatosan nőnek az élelmiszerárak, februárban hatéves rekord dőlt meg – közli a Fao. Az ENSZ agrárszervezetének adatai szerint egy hónap alatt 2,4 százalék volt az emelkedés.
Persze ahány ország, annyi adat: Oroszországban 61 százalékkal drágább a cukor, mint tavaly ilyenkor, Indonéziában 30 százalékkal nőtt a tofu ára egyetlen év alatt. A gazdag országokat is eléri az élelmiszer-áremelés – hangsúlyozza a Bloomberg –, mert a vírusválság miatt gyakran akadozik az ellátási lánc és drágul a szállítás is. Ezt pedig a cégek szinte mindenhol átterhelik a fogyasztókra.
"Az embereknek hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy többet fizetnek az élelmiszerekért" – mondja a kanadai Dalhousie egyetem agrárszakértője. Sylvain Charlebois gyorsan hozzáteszi: "És ez egyre rosszabb lesz."
Ráadásul soha rosszabbkor nem jöhetett volna ez az áremelkedés, mert a világgazdaság jó része ma is lélegeztetőgépen van, és a szegényebb néprétegek helyzete drámai mértékben romlik a gazdag államokban is: Nagy-Britanniában a Trussel Trust naponta 2600 ingyenes élelmiszercsomagot osztott ki gyerekeknek a pandémia idején, az USA-ban pedig 13,2 millióval növekedett azoknak a száma, akik a saját bevallásuk szerint nem ehetnek eleget. Ez 35 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest.
Az USA-ban az élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan emelkedtek, mint az átlagos infláció, és csaknem 3 százalékot értek el tavaly. Az év első hónapjai új áremeléseket hoztak olyan alapvető élelmiszerek esetében, mint a gabona, a szója, a napraforgó és a cukor. Ausztrália, amely nagy agrárexportőr ugyancsak áremeléseket jelentett: drágábbak lettek a növényi olajok, a disznóhús és a tojás. Ráadásul felment a csomagolóanyagok ára is.
