Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról, a gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett. Az ingadozási sáv továbbra is plusz-mínusz 15 százalék. A döntés azután született, hogy a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, s úgy vélték: javítani kell a gazdaság versenyképességén rövid és hosszú távon egyaránt.
A bankközi devizapiacon a sáveltolás bejelentése előtt 255,90/256,00 forinton kereskedtek az euróval szerdán, a bejelentést követően 265,00/266,00 forintra ugrott a közös valuta árfolyama. Az új számítási módszer szerint a forint helyzete 14 órakor a sávon belül 5,97 százalékon állt a sávcentrum alatt az erős oldalon. A sáveltolás előtt 7,26 százalékon volt a forint.
A kormány kezdeményezésére döntöttek a sáv eltolásáról, miután a kormány azzal érvelt, hogy a gyengébb forint az exportőröknek nagyobb biztonságot jelent - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Járai szerint erre a pozitív ösztönzésre szüksége van a gazdaságnak, s az inflációs célok egy gyengébb forinttal is teljesíthetőek. A kormány döntésével azt akarta elérni, hogy 240 forintnál is erősebb forint/euró árfolyam ne alakuljon ki az elkövetkezendő időszakban.
Szerdán jelentette be a pénzügyminiszter azt is, hogy a költségvetési intézményeknél és más előirányzatoknál 76 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő a kormány az idén. A megtakarítást a költségvetési intézményeknél 2,5 százalékban határozták meg, ami 40-45 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. Emellett a tárcák, intézmények maradványértékeit is mérséklik, ez 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Ezen túl a lakásrendelet módosítása is hozzájárul a költségvetési takarékossághoz, mintegy 6-16 milliárd forinttal.
A makrogazdasági elemzőket meglepetésként érte a kormány döntése a forint ingadozási sávközepének eltolásáról. Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője úgy véli, a kormány a romló makrogazdasági helyzet közepette talán ettől vár javulást. A külpiacokon ugyanis recesszióközeli állapot van, a folyó fizetési mérleg hiánya az idén már kétszerese a tavalyi azonos időszakinak, az államháztartási hiány pedig - a meglepően jó májusi adat ellenére - a várakozások szerint magasabb lesz a tervezettnél - fejtette ki az elemző. Kiemelte, hogy a kormány ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel elsősorban az export élénkítését kívánja elősegíteni. A gyengébb forint ugyanis javítja az exportőrök versenyképességét, az export teljesítmény javulásával pedig kedvezőbbé válhat a folyó fizetési mérleg hiánya. A sáveltolás 2,2 százalékos mértékét Mihálovits Zsolt inkább csak jelzésértékűnek tartja. Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője az államháztartási hiány alakulásának tükrében indokoltnak nevezte a kiadások visszafogását. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a 76 milliárd forintos megszorításba a kormány beleszámolta a lakástámogatási rendszer módosítását, noha ez nem új elem, várható számszerű hatására már korábban is végeztek számításokat. „A kiadások lefaragása érthető, ám a forint árfolyamsáv-közép eltolása egyelőre nehezen értékelhető” - mondta. „Különösen úgy értelmezhető nehezen a lépés, hogy a 15 százalékos ingadozási sáv nem változott, így a forint árfolyamát a döntés lényegében nem korlátozza” - tette hozzá az elemző. Vojnits Tamás nem nevezte szerencsésnek a jegybank döntését, mert - mint mondta - e szerint a sávközép ad hoc módon változtatható, ami gyengíti a gazdasági környezet kiszámíthatóságát. (MTI)
A bankközi devizapiacon a sáveltolás bejelentése előtt 255,90/256,00 forinton kereskedtek az euróval szerdán, a bejelentést követően 265,00/266,00 forintra ugrott a közös valuta árfolyama. Az új számítási módszer szerint a forint helyzete 14 órakor a sávon belül 5,97 százalékon állt a sávcentrum alatt az erős oldalon. A sáveltolás előtt 7,26 százalékon volt a forint.
A kormány kezdeményezésére döntöttek a sáv eltolásáról, miután a kormány azzal érvelt, hogy a gyengébb forint az exportőröknek nagyobb biztonságot jelent - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Járai szerint erre a pozitív ösztönzésre szüksége van a gazdaságnak, s az inflációs célok egy gyengébb forinttal is teljesíthetőek. A kormány döntésével azt akarta elérni, hogy 240 forintnál is erősebb forint/euró árfolyam ne alakuljon ki az elkövetkezendő időszakban.
Szerdán jelentette be a pénzügyminiszter azt is, hogy a költségvetési intézményeknél és más előirányzatoknál 76 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő a kormány az idén. A megtakarítást a költségvetési intézményeknél 2,5 százalékban határozták meg, ami 40-45 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. Emellett a tárcák, intézmények maradványértékeit is mérséklik, ez 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Ezen túl a lakásrendelet módosítása is hozzájárul a költségvetési takarékossághoz, mintegy 6-16 milliárd forinttal.
A makrogazdasági elemzőket meglepetésként érte a kormány döntése a forint ingadozási sávközepének eltolásáról. Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője úgy véli, a kormány a romló makrogazdasági helyzet közepette talán ettől vár javulást. A külpiacokon ugyanis recesszióközeli állapot van, a folyó fizetési mérleg hiánya az idén már kétszerese a tavalyi azonos időszakinak, az államháztartási hiány pedig - a meglepően jó májusi adat ellenére - a várakozások szerint magasabb lesz a tervezettnél - fejtette ki az elemző. Kiemelte, hogy a kormány ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel elsősorban az export élénkítését kívánja elősegíteni. A gyengébb forint ugyanis javítja az exportőrök versenyképességét, az export teljesítmény javulásával pedig kedvezőbbé válhat a folyó fizetési mérleg hiánya. A sáveltolás 2,2 százalékos mértékét Mihálovits Zsolt inkább csak jelzésértékűnek tartja. Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője az államháztartási hiány alakulásának tükrében indokoltnak nevezte a kiadások visszafogását. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a 76 milliárd forintos megszorításba a kormány beleszámolta a lakástámogatási rendszer módosítását, noha ez nem új elem, várható számszerű hatására már korábban is végeztek számításokat. „A kiadások lefaragása érthető, ám a forint árfolyamsáv-közép eltolása egyelőre nehezen értékelhető” - mondta. „Különösen úgy értelmezhető nehezen a lépés, hogy a 15 százalékos ingadozási sáv nem változott, így a forint árfolyamát a döntés lényegében nem korlátozza” - tette hozzá az elemző. Vojnits Tamás nem nevezte szerencsésnek a jegybank döntését, mert - mint mondta - e szerint a sávközép ad hoc módon változtatható, ami gyengíti a gazdasági környezet kiszámíthatóságát. (MTI)
