A háború előtt 1404 külföldi cég működött Oroszországban a G7 országokból és az Európai Unióból. Ennek csak a 8,5 százaléka távozott végképp. A Sankt Gallen-i és a Lausanne-i Egyetemek közös tanulmánya szerint az 1404 külföldi cég 2405 leányvállalatot működtetett Oroszországban Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt.

Az amerikaiak voltak a leghangosabb bírálói az agressziónak, de mindössze a leányvállalataik 18 százalékát számolták fel végleg Oroszországban. A japánok esetében 15 százalék, az Európai Unió cégei közül mindössze 8,3 százalék döntött a végleges távozás mellett. Miért nem távozott a külföldi cégek döntő többsége, noha a kormányok egyre-másra hozták a szankciókat Oroszország ellen?

Mindössze 120 külföldi vállalat csukta be a kaput maga után Oroszországban, a többiek különféle okokra hivatkozva maradtak. Mire hivatkoznak? Egyrészt arra, hogy rájuk nem vonatkoznak a szankciók. Másrészt arra, hogy jelenlétük humanitárius szempontból fontos: ide tartoznak például a gyógyszergyárak. A harmadik ok az, hogy nem találtak vevőt, aki elég pénzt ajánlott volna. Az orosz kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy megakadályozza a külföldi cégek távozását.

Kik maradtak?

Az első helyen a németek állnak. Az Oroszországban működő külföldi vállalkozások 19,5 százaléka német kézben van. A második helyen az amerikaiak állnak: a külföldi cégek 12,4 százaléka az USA lobogója alatt hajózik még mindig Oroszországban. A harmadik hely a japánoké: 7 százalékkal.

A svájci tanulmány nem említi, de a nyugati cégek jelentős része azért marad, mert tart attól, hogy a kínai vállalatok elfoglalják a helyüket. Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumhoz intézett üzenetében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nem lenne szerencsés a nyugati világ szempontjából, ha Oroszország és Kína között szoros szövetség alakulna ki a Nyugattal szemben.